HTML

A szívem csücskei

Ide gyűjtöm azokat a verseket amelyek valamiért nagyon kedvesek a számomra

Friss topikok

Linkblog

Kabos Gyula színész, humorista születésnapja 1887. március 19.

2008.03.19. 21:20 ZSÓKA

network.hu

 

 

 Kabos Gyula (eredeti családneve Kann) 1887. március 19-én született Budapesten. A színészetet Solymosi Elek színiiskolájában tanulta, 1905-ben végzett. Pályáját még ez évben Szabadkán kezdte. 1906-07-ben Zomborban, 1907-1910-ig ismét Szabadkán játszott. Pályája Nagyváradon (1910-13), majd a Király Színházban (1913-14) és a Royal Sörkabaréban folytatódott. 1916-18 között a Kristálypalotában, a Fõvárosi Orfeumban, a Télikertben, 1917-ben a Magyar Színházban és az Intim Kabaréban lépett színpadra. Nagyváradon színházalapítással próbálkozott (1918), a következõ évben visszatért Budapestre. 1919-20-ban a Dunaparti Színház tagja volt. Ezután az alábbi budapesti színházakban lépett fel: Andrássy úti Színház, Magyar Színház, Vígszínház, Belvárosi Színház, Renaissance Színház, Pesti Kabaré, Revü, Scala, Blaha Lujza Színház, Budai Színkör. Mindenütt nagy sikert aratott a világot jelentõ deszkákon. 1926-29-ig a Fõvárosi Operettszínház tagja volt. Színi mestersége mellett 1929-30-ban a Fõvárosi Mûvész Színház igazgatója voltKabos Gyula pályáját mint táncoskomikus kezdte, majd a pesti kabaré utánozhatatlan egyénisége lett. Maradandót alkotott vígjátékokban és tragikomikus szerepekben egyaránt. Testi és lelki sebeket hordozó kisemberei szívszorító õszinteséget és ügyefogyottságot sugároztak

 

Kabost a hangosfilmek avatták az ország kedvenc színészévé. Olyan, máig legendás produkciókban komédiázott, mint a Hyppolit, a lakáj, a Meseautó, az Ez a villa eladó, a Nászút féláron, a Lovagias ügy. A harmincas években ő volt a magyar filmgyártás legtöbbet foglalkoztatott művésze, nyolc év alatt 45 figurát játszott el a kamerák előtt, ezzel párhuzamosan a főváros legjobb prózai együtteseiben is fellépett. Híres szájcsücsörítő grimaszával, jellegzetes hadaró és dadogó beszéddel, eszköztelen játékával, félszeg mozdulataival és groteszk mimikájával nemcsak komikus alakokat töltött meg sajátos élettel, de tragikomikus, sőt tragikus szerepekben is hiteles tudott lenni. Testi és lelki sebeket hordozó kisemberei szívszorító őszinteséget és kedves ügyefogyottságot sugároztak.

 

network.hu

 


Egy ország leste szájáról a poénokat a mozikban, s hitte, hogy a tréfamester az életben is éppoly szórakoztató. Kabos azonban a valóságban keserű, tragikumra hajlamos, önző, kicsinyes ember volt, elégedetlenkedett magával, nem találta helyét a világban. Amikor a reggeltől estig tartó hajsza után otthon, a fürdőkádban magába roskadva felhörpintette frissítő kávéját, gyakran ismételgette: "Majd éppen nekem fog sikerülni".
1938-ban az Andrássy úti Színházban lépett fel utoljára Magyarországon. A következő évben a fasizmus elől az Egyesült Államokba emigrált, ahol alkalmi fellépéseken szórakoztatta a magyarul tudó közönséget. Az Újvilágban nehezen barátkozott meg a hétköznapisággal: két évig bolyongott a messzi idegenben, majd megbetegedett, s 1941. október 6-án alig 53 évesen elvitte a szívszélhűdés. Földi maradványait 1996-ban hazahozták, s november 30-án helyezték végső nyugalomra a Farkasréti temetőben, s 1997-ben posztumusz Köztársasági Elnöki Arany Emlékéremben részesült. Sikeres filmjei persze nem kerülhetik el sorsukat, újra megfilmesítik, színpadon játsszák őket.

 

network.hu


 Filmjei

 

 

1931 Hyppolit, a lakáj

1932 Piri mindent tud, Repülő arany

1933 Mindent a nőért

1934. márciusi mese, Meseautó, Lila akác, Az új rokon, Emmy, Iglói diákok

1935 Köszönöm, hogy elgázolt, Ez a villa eladó, Budai cukrászda, Elnökkisasszony, Halló, Budapest!, A csúnya lány, Címzett ismeretlen, Az okos mama

1936 Szenzáció, Nászút féláron, Három sárkány, Dunaparti randevú,

1937 Fizessen, nagysád, Lovagias ügy, Torockói menyasszony, Pesti mese, Szerelemből nősültem, Hotel Kikelet, Viki, A kölcsönkért kastély, Hetenként egyszer láthatom, 120-as tempó, Úrilány szobát keres, 300 ezer pengő az utcán, Maga lesz a férjem!, A harapós férj, Hol alszunk vasárnap?

1938 Pillanatnyi pénzzavar, Döntő pillanat, Borcsa Amerikában, Beszállásolás, Rozmaring, Fehérvári huszárok, Papucshős

 

 

 

network.hu

 

 

A nagy nevettető hitvallása 1936-ban

- Milyennek tartja a komikus mesterséget?
- Ne vegyék szerénytelenségnek, ha azt mondom, hogy fennkölt hivatás. Nincs szebb feladat annál, mint a csüggedt, szomorú, gondterhelt embereket felderíteni. Mindenesetre nagyobb embernek tartom a komikust, aki elfeledteti a napi gondokat, mint azokat, akik a bajokat okozzák. Csodálatos, hogy mostanában az utóbbiak sokkal jobb pozícióban vannak.”

 

 

“A színészetet nem a külsőségekben kell keresni, s hogy nem az orr, a szem és a száj fontos, hanem a belső humor, hogy meg kell találni az embert, és az ember igazi torzságát kell a színpadra vetíteni..."

Ez napjainkra is teljesen érvényes.

 

 

network.hu

 

 

Nagyon szeretem a filmjeit. Ha a nevét hallom első mondata ami az eszembe jut (remélem jól idézem)

“Vegye tudomásul, hogy hagymát eszem! Mindenhez hagymát eszem! Még a hagymához is hagymát eszem !

valamint

...és a halat késsel eszem. Két késsel ! “

 


network.hu

Szólj hozzá!

Címkék: idézetek megemlékezés színház

Húsvéti locsolóversek

2008.03.18. 19:01 ZSÓKA

network.hu

 Húsvéti locsoló versek (Magyar népköltészet)

 

 

Rózsavizes húsvét napját jöttem ma kívánni,
Nem szeretnék a lányokra nagyon sokat várni!
Ez a pár csepp jó szagos víz úgy használ a lánynak,
Mint a réten a gyöngyharmat a nyíló virágnak.

Olyan lesz az arcuk tőle, mint a hamvas virág,
Örömünkben együtt örül a megváltott világ.
Megváltónk is együtt örül az egész világgal,
Ajándékozzatok meg hát egy hímes tojással!

 



network.hu

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kivirradt a tavasz ma húsvét napjára,
Új életet öltött ismét föl magára.
Én is e szent napon örömet hirdetek,
Mert Jézus feltámadt! Ezen örvendjetek!
Már régen szokása minden kereszténynek
Örvendeznie e nap ifjúnak és vénnek.
Én is köszöntöm hát ezen szent napunkat,
És hozzá frissítem szép leánykájukat.
Mert hogy mit akarok, már azt is megmondom,
Öntözködni jöttem. Szóm nem is cifrázom.
Frissítő balzsamos víz is van kezembe,
Ez hozta húsvétot emlékezetembe.
Engemet öntöző Apollónak hívnak,
Vízemtől a lánykák mint virágok nyílnak.
Kérem hát alássan e háznak az urát,
Engedje megönteni kedves leánykáját!

 


network.hu

 

 

 

 

 

 

 

 

E húsvét ünnepnek
második reggelén
tudják azt már maguk,
miért jöttem ide én.
Hamar hát előmbe
százszorszép leányok,
piros rózsavízem
hadd öntözzem rátok.
Aztán nyugodt szívvel
innen távozhatok,
emlékül néhány szép
piros tojást kapok!


 network.hu

 

Locsolni jöttem, nem titkolom,
Szép szokás ez, úgy gondolom.
Múljon vizemtől a téli álom,
Bizony most én ezt kívánom.
Ha a hatása múlik is esztendőre,
Ígérem, itt leszek jövőre.
S nem adok az illendőre,
Locsolok kérdezés nélkül, nyakra, főre.

 

 

network.hu



Kinyílt az ibolya húsvét hajnalára,
Csepegjél, rózsavíz erre a kislányra.
Rózsavíztôl, majd meglátod, szép es ügyes leszel,
Ugye, kislány, a zsebembe piros tojást teszel?

 


network.hu

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Vízbevetô hetfű nekünk is úgy tetszik:
Látjuk az utcákon, egymást hogy öntözik.
Öntünk gazdát, asszonyt kedves leányával:
Várunk piros tojást, de azt is párjával.
Ha párjával adják, meg fogjuk köszönni,
Ha párral nem adják, nem fogjuk elvenni.

network.hu

 

 

Rózsavizes húsvét napját jöttem ma kívánni,
Nem szeretnék a lányokra nagyon sokat várni!
Ez a pár csepp jó szagos víz úgy használ a lánynak,
Mint a réten a gyöngyharmat a nyíló virágnak.
Olyan lesz az arcuk tõle, mint a hamvas virág,
Örömünkben együtt örül a megváltott világ.
Megváltónk is együtt örül az egész világgal,
Ajándékozzatok meg hát egy hímes tojással!

Nagypénteken erre jártam,
az ablakban rózsát láttam,
el akart hervadni,
szabad-e locsolni?
Kérem szépen az apját,
de még szebben az anyját,
hadd locsoljam a lányát.

Olyan legyen a haja,
mint a pünkösdi rózsa,
Szívemből kívánom!

 


network.hu

 

Válaszvers lányoknak:



Köszönöm, hogy köszöntöttél,
Rózsavízzel megöntöztél.
Én is köszöntelek Téged,
Tojás lesz a fizetséged.
Aki adta, ne feledd,
És a tojást el ne ejtsd!


network.hu

Szólj hozzá!

Címkék: ünnep húsvét locsolóversek

Húsvéti versek 1

2008.03.18. 18:58 ZSÓKA

network.hu

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 Bíró András:


Ez a húsvét


Ez a húsvét olyan ünnep,
fák, virágok megzsendülnek,
mintha húznák-vonnák őket,
oly sebesen, gyorsan nőnek.


Ez a húsvét olyan ünnep,
fiatalok megszédülnek,
összebújnak, sugdolóznak,
szavakból szép jövőt fonnak.


Ez a húsvét olyan ünnep,
Szelek, vizek megperdülnek,
Hol a napfény, hol a zápor
Nyes nagyobb részt a határból.


Ez a húsvét olyan ünnep,
Sírás és bánat, elülnek.
Minden örül, hogy létezhet,
Hogy nagy lélegzetet vehet.


Ez a húsvét olyan ünnep,
Bocsánata van a bűnnek
Fönt a hegen az a Kereszt
Új élet útjára ereszt.


A tél szennyét mind lemosva
Készülődünk a holnapra,
A pünkösdre, szép pünkösdre,
Lángos csodák jövésére.


Szirmos jövőnk féltve, óva
Készülődünk még nagyobbra,
El nem érhető csodára:
Örökös harmóniára.

 

 

 network.hu

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Lelkes Miklós

Hímes tojás

Hímes tojás, a szürkén átderengő
fény, már lassan pirosba készülő,
fűszál-hálóból mosolygó ajándék -
hol vagy te múlt, elrejtőzött idő?

Hol vagytok ti, reggeli madárhangok,
melyeken égő ezüst csend ragyog?
Szélvitte csillag? Csodálkozó égbolt?
Világom végén ülök, hallgatok.

Hímes tojás, volt-öröm, vesztes ének -
együtt vagytok nagy álomkék szemen:
öröm bánattal végleg kéz a kézben,
s a tőr szívemben - az is gyermekem.

Feltámadás? Feltámadhat az ember?
Feltámadáshoz a hit túl kevés.
Az ember nem más: áldozati bárány -
s a késnek közönyös a bégetés.

Hímes tojás, mi hagyjunk hitet, vágyat
s nézzük csupán, amíg a zöld szalad,
hogy lángarany tükörben mint ígérget
öröklétet hízelgő pillanat!

Mi emlékezzünk a kedves kezekre,
melyek dajkáltak, díszt adtak reád,
Hímes Tojás - múló, törékeny Szépség!
… de Szépség nélkül mit ér a világ?!



network.hu

 

 

 

Csanádi Imre: Húsvétos

 

Most virradtunk víg órára,

hímes húsvét hajnalára,

húsvét hajnalt köszönteni,

lányt az ágyból kiönteni.

Lányok, lányok, ugorjatok,

nehogy szégyent most valljatok;

meleg paplant lerúgnotok:

köszöntőt kell fogadnotok.

Isten ments, hogy dézsaszámra

kútvizet zúdítsunk a lányra:

más szokásra kell már szokni -

illatszerrel locsolkodni.

Lányok, lányok, illatoztok,

de csak úgy, ha tojást hoztok.

Hímes tojást, néhány szép szót, -

dehogy várunk egyéb cécót!

 

 

 

network.hu

 

 

Végh György

Kleofás, a didergő kis tojás

Volt egyszer egy kis tojás,
Úgy hívták, hogy Kleofás.
Bimm-bamm, dáridom.

Megvette egy nyuszika,
Nyuszi lány volt: Zsuzsika
Bimm-bamm, dáridom.

Megkérdezte Zsuzsika:
"Kell-e neked szép ruha?"
Bimm-bamm, dáridom.

"Persze - mondta a tojás -,
Fázik ám a Kleofás!"
Bimm-bamm, dáridom.

Befestette Zsuzsika,
A húsvéti nyuszika:
Bimm-bamm, dáridom.

Nem fázik már a tojás:
A zöld bundás Kleofás!
Bimm-bamm, dáridom

 

network.hu

Szólj hozzá!

Címkék: versek ünnep húsvét

„Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget.”

2008.03.18. 18:56 ZSÓKA

network.hu

  

 

 

 

Weöres Sándor: Tavaszköszöntő

Sándor napján megszakad a tél,
József napján eltűnik a szél,
Zsákban Benedek
hoz majd meleget,
nincs több fázás, boldog, aki él.

Már közhírré szétdoboltatik:
minden kislány férjhez adatik,
szőkék legelébb,
aztán feketék,
végül barnák és a maradék.

 


network.hu

 

 


Március 18. Sándor napja

Végre megjött Sándor, az első meleghozó nap. A népi tapasztalat Sándor, József és a hivatalos tavaszkezdés napjához, Benedek napjához fűződő hiedelmet így fogalmazza meg: “Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget.” Sándor napján kezdenek fújni a böjti szelek.

A néphit úgy tartja, hogy ezek a napok vetnek véget a fagyos télnek és ekkor veszi kezdetét a termékeny tavasz.

 


 


Március 19.  József napja

József a meleghozók társaságába tartozik. Az a tavasz első napjának ünnepe. Megszólalnak a madarak, "Szent József kiosztotta nekik a sípot."
Ha József napján rossz az idő, az sok halottat jelent azon az éven, így tartották az Ipoly mentén.
Az Alföldön a szivárványból jósoltak a termésre ezen a napon.
A népi tapasztalat azt mutatja, hogy az első meleg napok megérkeztek. Most már sok helyen kieresztik a méheket a kaptárból, kitisztogatják a kaptárokat a gondos méhészek. Ezen a napon érkeznek a fecskék. Ide kapcsolódik ez a kedves mondás: "Fecskét látok, szeplőt hányok!" A gólyákat is ezen a napon várják vissza.
A gyermek Jézus gondviselőjének, Józsefnek az ünnepe. A három jeles nap közül (Sándor, József, Benedek) szokásokban és hiedelmekben a leggazdagabb József napja. József napja után már kalapáccsal sem lehet visszaverni a füvet a földbe E naphoz fűződik az időjárás - és természetjóslás, sőt a haláljóslás is.

 

 

network.hu

 


Március 21. Benedek napja


A bencés rendet alapító Szent Benedek ünnepe. Benedek napján zsírt és fokhagymát szenteltek, amelynek gyógyító erőt tulajdonítottak.
Szokásokban a három nap közül leggazdagabb József napja, ami a kis Jézus gondviselőjének, a názáreti ácsmesternek, Józsefnek az ünnepe is. Ezen a napon engedik ki a méheket, ekkor kezdődik a szántás, s ekkor érkeznek haza a fecskék is. Erre utal a gyermekmondóka szövege is: “Fecskét látok, szeplőt hányok!” Egyes magyarlakta területeken úgy tartja a néphit, hogy ezen a napon mindenkinek meg kell fürödnie és tiszta fehérneműt kell vennie.
Az Alföldön úgy vélik, hogy ha József napon szivárvány látható, s annak széles sárga sávja van, az jó búzatermést ígér. A kalendárium március 21-től számítja a tavasz kezdetét.


 

E három jeles nap együttes megfigyeléséből alakult ki az a néphit, hogy ha ilyenkor "fényes" az idő, vagyis felhőtlen, kék az ég, akkor bő termésre, hosszú, meleg nyárra és jó esztendőre számíthatunk.
Mindez azt igazolja, hogy Sándor, József, Benedek napja az új tavasznak, az új élet kezdetének szimbóluma. Az a "pillanat", amikor végérvényesen meghátrál a legyőzhetetlennek tűnő hideg tél, és az emberi szívekbe is beköltözhet a reményt hozó kikelet

 

 

network.hu

 

 

Kisszőlősi Szánthó Lóránt: Tavaszelő


Kikelet hava

A téltemető lassan elvirul,
és szirmot bont a pirosló hunyor.
Az égbolton nem tobzódnak komor
hófellegek, és nem süvölt vadul

a szél. A kertben már vígan dalol
egy rigó, bokrok közt nyílik alul
az ibolya, és számolatlanul
bodobács jön a lapos kő alól.

Én könnyű szívvel, csupasz fák alatt
tavaszt szagolni járok, és — habár —
időnként Sándor, József, Benedek

megtréfál, nem hoz elég meleget,
azért a télnek vége van, ha már
a Kos jegyébe vándorol a Nap.

 

 

network.hu

Szólj hozzá!

Címkék: jeles napok

Húsvéti versek

2008.03.16. 11:36 ZSÓKA

 

 network.hu

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 Reviczky Gyula:


Jézus Pilátus előtt
(Munkácsy képe)


Állok merengve, hosszan, áhitattal:
Ez ő! Ilyen volt! Igy képzeltem én;
Álmomban éjjel, elmélkedve nappal
Kerestem arczát; végre föllelém.
Mit a halandó gyönge ismerettel,
Töprengve, könyvekből meg nem tanúl:
Az a te nagy lelkedbe rejtezett el,
Lángelméd érzi öntudatlanúl.

 

 

 network.hu

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Bartal Klári:


A Megváltó és a nép


Mártíromságtól fénylik orcád,
Vagyonod csak az égi ország,
De köntösödre sorsot vetnek
És ácsolják már a kereszted.
Irigylik hited és az álmod
S hogy ígértél egy más világot.
Nem vágynak ők az égi szóra,
Igényük sincs a szépre, jóra,
S mert mertél náluk különb lenni,
Ezt nem képesek elfeledni.

Szemedben fájón ég a bánat,
S míg hirdeted, hogy van bocsánat,
Előtted készek ölre menni,
A Júdás-pénzen összeveszni
S hogy halálodat látva látják,
Hát mindezt bőszen letagadják.
Gyűlölni tudnak, nem szeretni
(Nem változik itt soha semmi).
S Te lenézel a keresztfáról
És véded őket minden vádtól.

 

 

network.hu 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Horváth Lóránd

Elvégeztetett

 

... és mi csak vétkeztünk

és te szenvedtél egyre,

- mentünk vakon az ösztöneink után

de te felnéztél az égre.

- mentünk a gyehenna égő szennyhalmazán,

égett a testünk,gőzölgött vérünk,

- te mentél a fájdalom mázsasullya alatt

s a kínóceánon imádkoztál értünk!

... mi játszottunk s teltek a híú napok,

és kárhozat volt a munkánk és étkünk,

- neked kínból fonódtak éjszakák,nappalok

s magadat adtad fényről,dicsőségről

s szállt a mámor

- te elindultál az egekből s mentél poklokig,

hogy mentsd az elveszetett, s a Golgotáról

eljutottál minden emberig.

... és néztünk reád és felforrt a vérünk,

és kövült a szívünk és konokabban néztünk,

- neked szederjes lett tested,veritékes arcod,

de álltad,álltad a végső,utolsó nagy harcot,

... s míg mi felújjongtunk és lángolt dühünk,

te Istent hívtad,hogy megmentsd lelkünk,

- és zuhogtak a sziklák és hasadott a kárpit,

és jajgatott az élet,látta vonaglásaid

- és felcsapott az öröm,sátáni halleluja,

hogy meghal,meghal,meghal Istenfia,

- s a nap a fájdalomtól lehunyta szemét

s a mindenségre ráhullt a feketeség,

s míg sírt a világ és ernyedten csüggtek

a falevelek

halk suttogás kélt: " Ő volt,igaz volt,

elvégeztetett! "

 

 

network.hu

 


 

 

 

 

 

 

 

 Reviczky Gyula

Husvét


Fakadnak már a virágok,
Kiderül az ég,
És a föld most készül ülni
Drága ünnepét.
Szíveinkben, mint a földön,
Ma öröm legyen,
Feltámadt az isten-ember
Győzedelmesen!

Aki tudja, mint töré fel
Sírját a dicső;
Aki látja, hogy a földön
Minden újra nő:
Gondoljon feltámadásra,
Mely örök leszen…
Feltámadt az isten-ember
Győzedelmesen!


network.hu

 

Juhász Gyula: Húsvétra

Köszönt e vers, te váltig visszatérő
Föltámadás a földi tájakon,
Mezők smaragdja, nap tüzében égő,
Te zsendülő és zendülő pagony!
Köszönt e vers, élet, örökkön élő,
Fogadd könnyektől harmatos dalom:
Szivemnek már a gyász is röpke álom,
S az élet: győzelem az elmuláson.

Húsvét, örök legenda, drága zálog,
Hadd ringatózzam a tavasz-zenén,
Öröm: neked ma ablakom kitárom,
Öreg Fausztod rád vár, jer, remény!
Virágot áraszt a vérverte árok,
Fanyar tavasz, hadd énekellek én.
Hisz annyi elmulasztott tavaszom van
Nem csókolt csókban, nem dalolt dalokban!

Egy régi húsvét fényénél borongott
S vigasztalódott sok tűnt nemzedék,
Én dalt jövendő húsvétjára zsongok,
És neki szánok lombot és zenét.
E zene túlzeng majd minden harangot,
S betölt e Húsvét majd minden reményt.
Addig zöld ágban és piros virágban
Hirdesd világ, hogy új föltámadás van!

 

 

network.hu

Szólj hozzá!

Címkék: versek ünnep húsvét

Így szeresd gyermekedet!

2008.03.15. 19:11 ZSÓKA

network.hu

 

 

 

 

 

Anyaság :) 

 

 

 

 

 

network.hu

 


"Szóval próbáltam hozzáférni,
láttam, hallja, ám aligha érti.
Könyvet néztem, mit ír felőle.
De tudatlan maradtam belőle.
Hej, adnék én arany karperecet,
csak érteném ezt a gyereket!
Nem kell arany-szólt vissza Ő -
inkább játssz velem, buta szülő!

 

network.hu

 

 

 

Gyermekeitek nem a ti gyermekeitek.
Ők az élet önmaga iránti vágyakozásának
fiai és leányai.
Általatok érkeznek, de nem belőletek.
És bár veletek vannak, nem birtokaitok.



Adhattok nékik szeretetet, de gondolataitokat nem adhatjátok.
Mert nekik saját gondolataik vannak.
Testüknek adhattok otthont, de lelküknek nem.
Mert az ő lelkük a holnap házában lakik,
ahová ti nem látogathattok el, még álmaitokban sem.
Próbálhattok olyanná lenni, mint ők, de ne
próbáljátok őket olyanná tenni, mint ti vagytok.
Mert az élet sem visszafelé nem halad, sem
meg nem reked a tegnapban.



Ti vagytok az íj, melyről gyermekeitek
eleven nyílként röppennek el.
Az íjász látja a célt a végtelenség útján,
és ő feszít meg benneteket minden erejével,
hogy nyilai sebesen és messzire szálljanak.

Legyen az íjász kezének hajlítása a ti örömetek forrása:
Mert ő egyként szereti a repülő nyilat és az íjat, amely mozdulatlan.

(Kahlil Gibran: A próféta)

 

network.hu


,,Semmi sem lehet izgalmasabb annál az életben, mint ha gyermeked van, aki a tiéd és mégis rejtelmesen idegen. Te vagy a kapu, melyen át a világra született, neked adatik meg, hogy néhány évig a gondját viseld. Azután elhagy, s te már csak figyelheted, hogyan bontja ki saját szabad életét. Mint egy különleges virág, melyet idegenből hoztál, elültetted, s alig győződ kivárni, mivé bontakozik....."

Agatha Christie

 

network.hu

 

 

"...Az egész gyermek olyan, mint egyetlen érzékszerv, minden hatásra reagál, amit emberek váltanak ki belőle. Ezért fontos eloszlatni azt a tévhitet, hogy a gyermek értelmével tanulja meg, mi a jó és mi a rossz..., hanem igenis tudnunk kell, hogy minden, amit az ember egy gyermek közelében tesz, az szervesen beépül a gyermek testébe, lelkébe, szellemébe. Hogy egész élete egészséges lesz-e vagy sem, attól függ, hogyan viselkednek a közelében. A hajlamok és képességek, melyek kifejlődnek a gyermekben, mind attól függnek, milyen magatartást lát maga körül."

 Rudolf Steiner

 

network.hu

 

 Ha elölről kezdeném…

 

 

Ha elölről kezdeném a gyermeknevelést,
fenyegetés helyett festegetésre használnám a kezemet;
Példálózás helyett példát mutatnék;
Nem siettetném a gyermeket, hanem hozzá sietnék;
Nem a nagyokost játszanám, hanem okosan játszanék;
Komolykodás helyett komolyan venném a vidámságot;
Kirándulnék, sárkányt eregetnék, réten kószálnék,
bámulnám a csillagokat.
A civakodás helyett a babusgatásra összpontosítanék;
Nem erőszakoskodnék a gyerekkel, hanem a lelkét erősíteném;
Előbb az önbizalmát építeném, azután a házamat;
Kevesebbet beszélnék a hatalom szeretetéről;
És többet a szeretet hatalmáról.

(Diane Loomans

 

 

network.hu

 


Még ma tiéd


Még ma tiéd, ha nevet, ha könnye kicsordul.
Még ma csak egy szavadért bárhova menne veled.
Édes öröm neki még, ha te jössz és hallja hangod,
Boldogság, ragyogás minden perce veled.

Még ma a térdeden ül, csókodra a csókja a válasz.
Két kicsi karjával forrón, lágyan ölel.
Még ma mesélhetnél neki, hidd el, szomjasan inná
Ajkadról a mesék sok fura fordulatát.

Még ma mesélne neked pajtásokról s a csatákról,
Mint verekedtek imént, s hogy ki futott, ki a hős,
Ámde feleslegesek pajtások, s mind, ami játék,
Hogyha te menni akarsz, inkább menne veled.

Még ma mindene vagy. Tudsz mindent és a hatalmad
Korlátlan hatalom, férfierőd az erő.

Még ma tiéd. De talán holnap, mire újra felébred,
Szórakozottabb lesz, szép szeme másra figyel.
Más színeket, mélyebb értelmet kapnak a dolgok.
Nőnek a pajtások, hívogatóbb a szavuk.

Nőnek a fák, a mezők tágas térsége kibomlik,
Nyílik a tarka virág, tágul, nő a világ.
Vígmosolyú lányok jönnek, suttogva beszélnek,
Szoknyájuk szélét meglibbenti a szél.

Hívnád kisfiadat, menjünk sétálni mi ketten,
S ő vonakodva felel: Dolgom van ma, apám.
Még ma a mindene vagy. S bármennyire sürget a dolgod,
Válts vele néhány szót! Légy a barátja! Vezesd!

Ismeretlen szerzőtől


network.hu

 


Gyökössy Endre: Így szeresd gyermekedet!


részlet

 

 

Hosszútűrő türelmed soha el ne fogyjon gyermekeddel szemben. Hiszen Ó is eltűr téged. Tudj újrakezdeni, el nem fogyó szeretettel szeretve!


Tudj várni! Várni és újra várni: a megfelelő pillanatra a nevelésben.


Találd meg a megfelelő szót és cselekvést minden alkalommal, s éppen akkor, amikor kell! Hogy ne mondj, cselekedj se többet, se kevesebbet, mint kell. Nem később és nem előbb, mint amikor kell.


Mindig megtaláld a megfelelő büntetést s elkerülhessed azt, ami nemcsak többet árt, mint használ.


Tudj megbocsátani kevés szóval, vagy szó nélkül - bocsánatért esdve és bocsánatot nyerve.
A gyermek hibáit elsősorban magadban keresd, mert majd' mindig bűntársak vagyunk, hiszen tőlünk örököl, lát, hall, és les el mindent.


Nevelés közben - te is nevelődjél. Ha kell, gyermeked által.


A hosszútűrő türelem és szeretet mellé legyen megértő tapintatod, hogy megérezzed: fájdalomszerzésre nem szabad fájdalomszerzéssel, dacra dühvel, neveletlenségre gorombasággal, szívtelenségre hidegséggel válaszolnod. Mert a hasonló csak fokozza a hasonlót, míg a szeretet felold. Az öröm: gyógyít. A jóság: fölemel.


Soha el ne felejtsd: Néki növekednie kell, neked pedig alábbszállanod.

 


network.hu

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: anyaság gyeker versek gondolatok

1848 március 15. a magyar szabadságharc kezdete

2008.03.14. 21:07 ZSÓKA

 “Szánd meg Isten a magyart
Kit vészek hányának,
Nyújts feléje védő kart
Tengerén kínjának.”

 

 

Kölcsey Ferenc: Himnusz (részlet)

 

 

 

Ezen a napon a magyar szabadságharc kezdetét ünnepeljük. Március 15-e jelképpé vált, nemzetünk szabadságszeretetét, szabadság utáni vágyát fejezi ki.

 

 


 network.hu

 

 

 A nagy nap krónikája

 

 


Az előző napi terveknek megfelelően reggel hat és nyolc óra között a Dohány és Síp utcák sarkán álló ház első emeletén, ahol Petőfi Sándor és felesége bérelt szobát, ő maga, a költő, Jókai Mór, Vasvári Pál és Bulyovszky Gyula tanácskozik a teendőkről. Jókai és Bulyovszky egy proklamációt szerkeszt, mely a 12 pontot is magában foglalja. Ezután mind a négyen a szemerkélő esőben az Urak utcájába mennek, ahol a Libasinszky ház földszintjén lévő Pilvax kávéházat - mely a nemsokára bekövetkező események tiszteletére kapja majd a Szabadság csarnoka nevet - bérli egy Fillinger nevű kereskedő. Itt Jókai felolvassa a proklamációt, Petőfi pedig elszavalja március 13-án megírt versét, a Nemzeti dalt.

Az ottani ifjúság csatlakozása után immáron mintegy ezren folytatják útjukat a Hatvani utcába, Landerer Lajos és Heckenast Lajos nyomdájához. Itt Irinyi a nép nevében lefoglalta a sajtót, a nyomdászok megkezdték a Tizenkét pont és a Nemzeti dal kinyomtatását. A nyomda előtt összegyűlt sokaság boldogan kapkodta szét a több ezer még nedves példányt. Délután háromkor a Nemzeti Múzeumnál naggyűlést tartottak, majd a tízezres tömeg a Pest városi tanácshoz vonult, s rábírta a tanács tagjait is a Tizenkét pont követeléseihez való csatlakozásra. Forradalmi választmány alakult, majd a tömeg megindult Budára, hogy a végrehajtó hatalom legfontosabb kormányszékével is elfogadtassa a követeléseit, s kiszabadítsa börtönéből a jobbágyfelszabadítás egyik legkövetkezetesebb szószólóját, Táncsics Mihályt. A délután elterjedt hírek ellenére a Helytartótanács nem mert katonai erőszakot alkalmazni, hanem elfogadta a tizenkét pontot, Táncsicsot szabadon bocsájtotta, s eltörölte a cenzúrát.

Délután hat órakor kiszabadul börtönéből Táncsics (eredetileg Stancsics Mihály, aki a nap emlékére változtatta Táncsicsra a nevét), akit feleségével együtt diadalmenetben, polgárok által önként húzott hintóban visznek a pesti Váci utcában álló "A Nádorhoz" címzett fogadóhoz, ahol a tulajdonostól ingyenszállást kap.

Este kivilágítják a várost, 19 órakor a nép által már előzetesen kívánt Bánk bán előadását szakítja meg a Nemzeti Színházba betóduló sokaság. Eléneklik a Himnuszt, a Szózatot, s számos egyéb dalt, Egressy Gábor a Nemzeti dal elszavalása után más verseket ad elő. Ugyanekkor a Rendre Ügyelő Választmány 22.30-ig a városházán ülésezik, s két határozatot szerkesztenek, melyek másnap reggel már kinyomtatva láthatók szerte a városban (a polgárőrség bővítése, illetve a helytartótanácsnál elért eredmények).

 

“Ez volt március 15-e. Eredményei olyanok, melyek e napot örökre nevezetessé teszik a magyar történelemben."
(Részlet Petőfi Sándor naplójából)

 

 

 

 

 network.hu

 

A kokárda

 

 

 

Március 15.-én minden megemlékező kokárdát tűz a ruhájára. A kokárda rózsaalakú szalagcsokor, melyet eredetileg kalapra vagy sapkára tűztek mint nemzeti jelvény.

 

Ez a hagyomány a francia forradalom nyomán keletkezett, a magyar szabadságharcosok viseltek először nemzeti színű szalagot.

A magyar kokárdát március 15-én, a pesti forradalom évfordulóján szokás viselni. A francia kokárdától eltérően nem kalapra tűzik, hanem a kabát hajtókájára vagy mellrészére a szív felőli oldalon.

A magyar kokárda piros-fehér-zöld színű, tehát helyesen kívülre kerül a zöld.

Manapság téves történelmi berögződések, és a hagyomány miatt legtöbbször a piros van kívül és a zöld belül.

 


network.hunetwork.hu

 

 



 

1848 MÁRCIUS a magyar nép történetének egyik gyöngyszeme, büszkesége

 

 

  

 

 

 

network.hu

 

 

Nemzeti dal

Elmondja: Szirtes Ádám

 

 

 

 

Petőfi Sándor: Nemzeti dal

 

 “Talpra magyar, hí a haza!
Itt az idő, most vagy soha!
Rabok legyünk vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Fényesebb a láncnál a kard,
Jobban ékesíti a kart,
És mi mégis láncot hordunk!
Ide veled, régi kardunk!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Rabok voltunk mostanáig,
Kárhozottak ősapáink,
Kik szabadon éltek-haltak,
Szolgaföldben nem nyughatnak.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

A magyar név megint szép lesz,
Méltó régi nagy hiréhez;
Mit rákentek a századok,
Lemossuk a gyalázatot!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!


Sehonnai bitang ember,
Ki most, ha kell, halni nem mer,
Kinek drágább rongy élete,
Mint a haza becsülete.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!


Hol sírjaink domborulnak,
Unokáink leborulnak,
És áldó imádság mellett
Mondják el szent neveinket.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

 

network.hu

 

 

Gyulai Pál: Hazám

 


Sokszor valál már életedben
Veszendő, oh szegény hazám!
Tatár, török és német gyilkolt
S haldoklál fényes rabigán:
Mi lesz majd sorsod a jövőben?
Ki tudja azt; sötét titok;
De most, de most, ha rád tekintek,
Csak sírok és csak sirhatok.

 

 Nem gyáva bú e könnyek anyja,
Haragom sirja azokat;
Beszélünk hangos, büszke szóval,
S hazánk még csak névben szabad.
Nem csüggedés e könnyek anyja,
Rajtok tettek villáma ég;
Versengünk puszta semmiségen,
S fölöttünk mind borúsb az ég.

 Hah mennyi gúny! győzelmi hymnus
Harsog körűlbe mindenütt,
S a vértől megszentelt mezőkre
Szabadság fényes napja süt.
Nekünk e hang tán síri dal lesz,
S a szent sugár tán búcsufény,
Véres felhőben elhunyó nap,
Halottak gyászos mezején.

Inkább halál, mint gyáva élet,
Igen, vesszünk, ha veszni kell,
De küzdjünk, míg csak egy magyar lesz
És vérezzünk dicsően el.
Lesz legalább a történetben
Rólunk egy nagy emlékezet
Egy büszke nép élt meggyalázva,
De dicsőn halt, mint született.

 

 

 

Vörösmarthy Mihály: Szabad sajtó

 

 

Kelj föl rab-ágyad kőpárnáiról,
Beteg megzsibbadt gondolat!
Kiálts föl érzés, mely nyögél
Elfojtott, vérző szív alatt!

Oh jőjetek ki, láncra vert rabok,
Lássátok a boldog dicső napot,
S a honra, mely soká tűrt veletek,
Derűt, vigaszt és áldást hozzatok.

 

 

network.hu

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 Petőfi Sándor: A szabadsághoz



Oh szabadság, hadd nézzünk szemedbe!
Oly sokáig vártunk rád epedve,
Annyi éjen által, mint kisértet,
Bolygott lelkünk a világban érted.



Kerestünk mi égen-földön téged
Egyetlenegy igaz istenséget,
Te vagy örök, a többi mind bálvány,
Mely leroskad, egy ideig állván.


S mégis, mégis számkivetve voltál,
Mint a gyilkos Kain bujdokoltál,
Szent nevedet bitora szögezték,
Érkezésedet hóhérok lesték.


Megszünt végre hosszu bujdosásod,
Sírba esett, ki neked sírt ásott,
Bevezettünk, s uralkodás végett
Elfoglaltad a királyi széket.


Te vagy a mi törvényes királyunk,
Trónusodnál ünnepelve állunk,
Körülötted miljom s miljom fáklya,
Meggyúlt szíveink lobogó lángja.


Oh tekints ránk, fönséges szabadság!
Vess reánk egy éltető pillantást,
Hogy erőnk, mely fogy az örömláztól,
Szaporodjék szemed sugarától.


De, szabadság, mért halvány az orcád?
Szenvedésid emléke szállt hozzád?
Vagy nem tettünk még eleget érted?
Koronádat a jövőtől félted?


Ne félj semmit, megvédünk... csak egy szót,
Csak emeld föl, csak mozdítsd meg zászlód,
S lesz sereged ezer és ezernyi,
Kész meghalni vagy diadalt nyerni!


S ha elesnénk egy szálig mindnyájan,
Feljövünk a sírbul éjféltájban,
S győztes ellenségednek megint kell
Küzdeni... kisértő lelkeinkkel

 

 

 

 

Nem elég mai időkben törvényeket írni, de azok iránt szimpátiát is kell gerjeszteni.


Széchenyi István

 

 

 

Jót s jól! Ebben áll a nagy titok. Ezt ha nem érted
Szánts és vess; s hagyjad másnak az áldozatot.


Kazinczy Ferenc: A nagy titok (Tövisek és virágok)

 

 

network.hu

 

 

 

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: megemlékezés versek ünnep történelem

Húsvéti ételeink

2008.03.12. 21:10 ZSÓKA

 

 network.hu

 

 Húsvéti ételeink

 

 

A húsvéti bárány az ünnep áldozati jellegű étele, amelyet már az ószövetségi zsidók is fogyasztottak keserű salátával és kovásztalan kenyérrel Egyiptomból való megmenekülésüknek és elsőszülöttjeik váltsága emlékezetére. Izsák helyett leölt kos szerepel Ábrahám áldozatában is. Engesztelő napjukon pedig a zsidók a pusztába bűnbakot eresztettek.
Minthogy Jézus az emberiség váltságára jött a földre, érthető, hogy már az újszövetségi könyvek is Isten bárányányak nevezik őt –az ószövetségi előképekre támaszkodva.


A tojás általános tisztelete jóval távolibb múltba nyúlik vissza, hiszen az élet, az átváltozás, az újjászületés archaikus jelképe. Az életet hordozó csíra már régóta a világmindenség jelképe a Föld számos népének hitvilágában, jó néhány teremtésmítosz pedig egyenesen a világnak a tojásból való megszületését beszéli el. A húsvét sok néprajztudós és antropológus szerint az ősi tavaszünnepek keresztény örököse, ezért kapcsolódhatott hozzá olyan szorosan a tojás kultusza, ami a föltámadt Krisztust jelképezi. Ahogyan a tojásból új élet éled, úgy támad fel Krisztus is a sírjából, az emberek megváltására. Egy másik felfogásban a tojáshéj az Ószövetséget, belseje az Újtestamentumot jelképezi. Vörös színe Krisztusnak az emberiségért kiontott vérére emlékeztet. Ez utóbbi motívum számtalan változatban a néphiedelmek között is megtalálható A körmendiek például úgy mesélik, hogy mikor Jézust keresztre feszítették, odament egy asszony, aki kosarában tojást vitt. Letette és elkezdett imádkozni. Egyszercsak egy csöpp vér csöppent az egyik tojásra és megpirosodott tőle. Ezért festik pirosra a tojást húsvétkor.(húsvéti-, ill. a piros tojás ajándékozása).

Az ünnep egyik dísze és egyben “kenyere” a cifrára fonott nagy kalács. Alapja szinte egyugyanazon kelt tészta, amit a különböző népek eltérő hagyományaik és vérmérsékletük szerint ízesítenek, fűszereznek, díszítenek.

A sonka a parasztélet gazdasági és kultikus rendje következtében vált már igen régen jellegzetes húsvéti eledelek közé tartozik. A hozzá fűződő hiedelmek inkább mágikus, mint szakrális jellegűek. A húsvéti sonkát sok helyen úgy eszik, hogy csontot nem törnek benne.

 

 

 

A sonka főzése húsvétra!

 

 

A sonkát langyos vízben mossuk meg, majd áztassuk be fél-egy napra és egy nagy edényben annyi hideg vízben tesszük fel főni, hogy a víz teljesen ellepje. Kb. három-négy órán keresztül főzzük. Mikor megpuhult, lekapcsoljuk a lángot és a saját levében hagyjuk kihűlni. Leöntjük a levét, majd a sonkát hideg helyre tesszük. A főzőlevét felhasználhatjuk levesek‚ főzelékek ízesítéséhez, de főzhetünk benne kemény tojást is, mely különleges ízt ad neki.


Tipp!

Ha a sonka főzővizébe 3 db szegfűszeget és némi narancshéjat teszünk pikánsabb lesz tőle.

 

 

 

 

Tojással sült foszlós húsvéti kalács (a sonkához)



Hozzávalók (6 személyre): liszt 0,5 kg; élesztő 3 dkg; tej 3,5 dl; tojássárgája 2 db; porcukor 5 dkg; vaj 8 dkg; só 1 mokkáskanál; kemény tojás 6 db; a kenéshez 1 tojássárgája.

A lisztet mélyebb tálba szitáljuk, a közepébe mélyedést készítünk, majd beleöntjük az előzőleg 1 dl cukros langyos tejben felfuttatott élesztőt és csak annyi lisztet keverünk hozzá, hogy galuska lágyságú legyen, tetejét liszttel megszórjuk, betakarjuk és kétszeresére kelesztjük. (kb. 20 perc). Ekkor hozzáadjuk a maradék tejet és cukrot, a tojássárgákat, a sót és jól összedolgozzuk, majd 2-3 adagban beledagasztjuk az olvasztott, de nem meleg vajat, amíg csak szép hólyagos nem lesz. Tetejét megszórjuk liszttel, betakarjuk, langyos helyen kétszeresére kelesztjük, majd lisztezett deszkán lazán átgyúrjuk, három részre osztjuk, hengereket sodrunk belőle, megfonjuk. Vajjal kikent kerek tortaformába kanyarítjuk úgy, hogy a végek közepére kerüljenek, letakarjuk, langyos helyen addig kelesztjük, amíg a tészta már majdnem a forma pereméig ér. Belenyomkodjuk a beolajozott, keskenyedő végén tojástűvel kiszúrt kemény tojásokat; - ez kerül felülre. Beolajozni azért kell, hogy ne ragadjon rá a tészta, kiszúrni pedig azért, hogy a benne lévő levegő a hő hatására, sülés közben szét ne robbantsa a tojásokat. Megkenjük a tésztát (a tojásokat nem) a tojássárgával és előmelegített sütőben (200 °C-on) 40-45 percig sütjük, ha nagyon pirulna a teteje, fóliával betakarjuk. A formában hagyjuk langyosra kihűlni, lehúzzuk róla a tortagyűrűt és konyharuhával letakarva hagyjuk teljesen kihűlni. Csak az asztalnál szeleteljük, úgy, hogy mindenkinek jusson a tojásból is.

 

network.hu

 

 

Húsvéti párolt báránycomb

 

Hozzávalók:

6 főre, Kb 1500 g báránycomb csontjával, 8 gerezd fokhagyma, őrölt bors, 20 ml konyak, 4 ek olívaolaj, 1 csokor petrezselyem, 8 ág kakukkfű, 4 ág rozmaring,80 g puha vaj, tengeri só, 125 ml száraz vörösbor, 125 ml zöldségleves, 125 ml tejszín.

 

Húzzuk le a báránycomb bőrét, ha szükséges és konyhai törlővel töröljük szárázra. Hámozzunk meg 5 gerzd fokhagymát, és nyomjuk át fokhagymanyómon. Őröljünk rá bőségesen borsot és keverjük el a konyakkal, majd cseppenként keverjük hozzá az olajat. A fűszernövényeket mossuk meg, rázzuk szárazra, a felét teritsük szét erős alufólián.
A fokhagymás olajjal dörzsöljük be a combot, fektesük az alufóliára és szórjuk rá egycnletesen a maradék fűszereket. Csavarjuk az alufóliába a combot. 1 napig hűvös helyen, de nem hütőszekrényben hagyjuk pácolódni.
Másnap a fűszernövényeket távólitsuk el róla. A vajat keverjük habosra, fokhagymanyomon nyomjuk át a maradék fokhagymát, és keverjük össze. A comb minden oldalát sózzuk be, helyezzük sűtőrácsra. kenjük be a fokhagymás vajjal. 250 °C fokra, előmelegitett sütőbe tegyük be úgy,hogy a lecsepegő zsirt egy tepsi felfogja. A hőfokot csökkentsük 200°C fokra és 45-50 percig süssük, ezalatt a comb belseje halvány rózsaszin lesz. Fektessük a combot előmelegitctt tálra és takarjuk le alufólával, majd tegyük vissza a kikapcsolt, sütőbe,hogy meleg maradjon.
A lecsepegett zsirt öntsük lábasba, adjuk hozzá a vörösbort és a levest, főzzük el a levét, és finom szitán szűrjűk át egy másik lábosba. Adjuk hozzá a tejszint és nagy lángon süritsük krémszerűvé. Sózzuk borsozzuk. A combot vágjuk vékony szeletekre, és ízlés szerinti köretekkel tálaljuk.A mártást külön kináljuk mellé.

 

 

 

network.hu

 

 

Húsvéti sárgatúró

Ez az Alföldi édesség a húsvéti ünnepi hidegtálra kerül a főtt sonka, főtt kolbász, és a hideg töltött dagadó mellé. Kötelező a füstölt finomságokkal együtt enni! Sok helyen ez furcsa, de érdemes megkóstolni, mert nagyon finom. És kenyér helyett kizárólag kalács dukál minden mellé!

 

 

Hozzávalók:

- ahány dl tej, annyi tojás
- ízlés szerint cukor
- vaníliás cukor
- mazsola
- leheletnyi só
- egy nagy gézdarab

A tejet együtt melegítem a mazsolával, vaníliás cukorral, cukorral, a pici sóval. Elkeverem. Beleütöm a tojásokat, és csak nagyon finoman, villával piszkálom meg annyira, hogy a tojások sárgája szétfolyjon. Nagyon kis lángon kell végig főzni. Mikor felforr, túrószerűen összeáll az egész, mert a tejből a savó kicsapódik. Ekkor leveszem a tűzről, és egy gézdarabba átmerem az egészet, jól összekötöm, és föllógatom egy olyan helyre, ahol ki tud csöpögni. Pár óra kell neki. Aztán kibontom a gézből (most már teljesen összeállt egy gombócba), és hűtőbe teszem.

 

 

 

network.hu

 

 

Húsvéti keksztojás

 

Hozzávalók:


40 dkg édes darált háztartási keksz,
20 dkg vaj vagy margarin,
15 dkg porcukor,
5 dkg narancslekvár,
3 dkg kakaópor,
szükség szerint narancslé,

 


Díszítéshez:


kókuszreszelék,
tortadara,
színes szórócukor és apró cukortojás
/De be lehet vonni csokoládéval is./

 

A vajat vagy margarint a porcukorral és kakaóporral kikeverjük, hozzáadjuk a darált kekszet és a lekvárt, majd annyi narancslével gyúrjuk össze, hogy jól formázható masszát kapjuk. Rövid ideig pihentetjük. A masszából tetszés szerinti nagyságú fél tojásokat formálunk /én egy evőkanálba nyomkodtam be és szép tojásformája lett/, részben kókuszreszelékbe forgatjuk, részben megszórjuk tortadarával, színes szórócukorral, ill. cukortojásokat nyomkodunk bele.


Megjegyzés:
Ha felnőttek részére készítjük tegyünk bele rumot és csokoládémázzal vonjuk be. Nagyobb minyonpapirba téve mutatós és nagyon finom

 

 

 

 network.hu

 

 


Lédús gyümölccsel készült húsvéti torta

 

  


Hozzávalók:
A tésztához: 12,5 dkg Rama Sütőmargarin 1 mokkáskanál sütőpor 12,5 dkg finomliszt 3 db tojás fél teáskanál reszelt citromhéj 12,5 dkg kristálycukor


A forma kikenéséhez: sütőmargarin


A rátéthez: 22,5 dkg darabos barackdzsem 3 dkg aprított pisztácia 2 dl tejszín fél citrom leve vagy 2 cl barackpálinka 3,5 dl fehérbor vagy szőlőlé 1 nagy üveg sárgabarack befőtt (850 ml) 8 levél színtelen zselatin

Elkészítése:
A margarint a cukorral, kézi habverővel krémesre keverjük. A tojásokat és a reszelt citromhéjat hozzáadva tovább keverjük. A lisztet a sütőporral összekeverjük és a margarin-tojáskeverékhez adjuk, majd lazán belekeverjük. A sütőformát margarinnal kikenjük, majd beleöntjük a masszát, a tetejét elsimítjuk. Előmelegített sütőben, 180 °C-on, kb. 45 pecig sütjük. Eközben a rátéthez beáztatjuk a zselatint hideg vízbe. A barackot lecsepegtetjük, a levét felfogjuk és kb. 1,5 dl levet felmelegítünk, feloldjuk benne a lecsepegtetett zselatint, majd állandó keverés mellett, kis adagokban hozzáadjuk a fehérbort vagy a gyümölcslevet. A zselatinos borkeverékből egy kb. 2 cm magas, nagyméretű (1 liter térfogatú) fél tojás formát félig megtöltünk és lehűtjük. Használhatunk a tojásforma helyett egy kerek aljú tálat is. Jó tanács: nem dől el a forma, ha egy összetekert konyharuhával körben megtámasztjuk. Amikor a zselé megszilárdult, a felezett sárgabarackot rátesszük és felöntjük a forma pereméig a maradék borkeverékes zselével. A befőtt levéből három evőkanállal elveszünk, citromlével vagy barackpálinkával ízesítjük. A lehűtött tortalapot ezzel a keverékkel, egy kanál segítségével többször áthúzzuk, majd baracklevet csepegtetünk rá. A darabos barackdzsemet szitán áttörjük és egy kissé felmelegítjük, ezután bekenjük vele a tortalapot. A barackzselés tojásformát meleg vízbe merítjük és kifordítjuk a tortaalapra. A torta peremét pisztáciával beszórjuk, illetve felvert tejszínhabbal díszítjük. A tortát fogyasztásig hűtőbe tesszük.

 

 

Sonkás párnák

 

Hozzávalók:


a tésztához:
12 dkg sütőmargarin
2 darab tojás
8 dkg élesztő
1 evőkanál só
1 evőkanál kristálycukor
10 dkg rétesliszt
1 kg finomliszt
1 dl tej
150 g tejföl ( kicsi), 450 g tejföl (nagy)


a nyújtáshoz: finomliszt


a töltelékhez:
10 dkg sütőmargarin
20 dkg sajt
4 darab szép lilahagyma
1 fej fokhagyma
1 mokkáskanál őrölt feketebors
0,5 dl olaj
20 dkg krinolin vagy virsli
30 dkg főtt, füstölt sonka
2 dl tejföl


a tepsi kikenéséhez: sütőmargarin


a tetejére: 2 darab tojás szezámmag lenmag

A tejfölt a tejjel és a margarinnal kevergetve addig melegítjük, míg a margarin elolvad benne, de vigyázzunk, ne legyen forró! A kétféle lisztet, a cukrot és a sót beleszórjuk, az élesztőt belemorzsoljuk, a tojásokat beleütjük. 10 perc alatt könnyű kelt tésztát dagasztunk belőle. Letakarva, meleg helyen kb. 50 perc alatt a duplájára kelesztjük.

Amíg kel, elkészítjük a tölteléket: a sonkát és a krinolint apró kockákra vágjuk,az olajon megfuttatjuk, megborsozzuk, félretesszük. A fokhagymát finomra aprítjuk vagy összezúzzuk, az olvasztott margarinon megfuttatjuk. A lilahagymát vékony karikákra vágjuk, gyűrűire szedjük.

Ha megkelt a tészta, 4 részre osztjuk. Vékony, kb. 50x25 cm-es téglalappá nyújtjuk, először a margarinos fokhagymával, majd a tejföllel megkenjük. A pirított húst majd a lila hagymát rászórjuk, sajtot reszelünk rá, és szorosan összetekerjük.

Trapéz alakú kis “párnákra" vágjuk, margarinnal kikent tepsibe rakjuk. Letakarva kelesztjük még kb. fél órán át. Végül felvert tojással lekenjük, szezámmagal és lenmaggal megszórjuk . Előmelegített sütőben, jó közepes lánggal (190 °C, légkeveréses sütőben 170 °C) kb. 25 perc alatt megsütjük

 

 

network.hu

 

 

Húsvéti töltött tojás

 


 

10 db főtt tojás
10-15 dkg főtt/füstölt sonka
1 dl tejföl
petrezselyem
1 ek mustár
2 ek majonéz(cukormentes)
10 dkg reszelt füstölt sajt
1 fej lilahagyma
1-2 szál zöldhagyma

bors

A sonka főzőlevében keményre főzünk annyi tojást, ahány vendégre számítunk szorozva kettővel, plusz még 5 db, mert nagyon finom. A megfőtt tojást hidegvízben áztatjuk. Megtörjük, megtisztítjuk, kettébe vágjuk, sárgáját kiszedjük

A tojásokat félbe vágjuk és a sárgáját egy keverőtálba tesszük. A fehérjéket a lukas felükkel felfelé egy tűzálló tálba fektetjük. Az összes hozzávalót összeaprítjuk, a sajt felét és a mustárt, majonézt, tejfölt hozzáadjuk a sárgájákhoz és egy botmixerrel vagy bármivel összedolgozzuk. Egy kiskanál segítségével visszatöltjük a fehérjékbe .A tetejét megszórjuk reszelt sajttal és kb. 10 percig sütjük. Ha van grill fokozat akkor a sajtot barnásra grillezzük. Én salátalevélre szoktam rakni.
Melegen és kihűtve is egyaránt finom!
Jó étvágyat:)! Tanácsok: Nem muszáj ragaszkodni a mennyiségekhez, folyamatos kóstolgatás mellett ki lehet keverni mindenki ízlésének a legmegfelelőbb tölteléket.:)

 

 

 

network.hu

 


Brokkolis sonkatekercs

 

 

Hozzávalók:

(8 személyre)


16 szelet gépsonka (kb. 30 dkg)
50 dkg brokkoli
3 dkg vaj
2 ekl liszt
2 dl tej

őrölt bors
szerecsendió

 

 

A brokkolit rózsáira szedjük és enyhén sós vízben puhára főzzük, majd krumplinyomóval péppé törjük.

A megolvasztott vajon világosbarnára pirítjuk a lisztet, meleg tejjel fölöntjük, és állandóan kevergetve sűrűre főzzük. A tűzről levéve sóval, őrölt borssal fűszerezzük, majd a brokkolipürét is hozzákeverjük.

A sonkaszeleteket egyenként megkenjük a kihűlt krémmel, fölcsavarjuk és behűtve kínáljuk.

 

 

Hideg sonkás sajttekercs

 

Hozzávalók:

(kb. 20 szelethez)


40 dkg trappista sajt
5 dkg vaj
20 dkg krémsajt
2 tojás
l ek mustár

őrölt bors
15 dkg gépsonka
1 csokor petrezselyem

 

A vajat a krémsajttal simára keverjük. Adjuk hozzá a két, villával összetört, főtt tojást, a mustárt, sózzuk, borsozzuk.

A sonkát nagyon apróra vágjuk és a szintén apróra vágott petrezselyemmel együtt a sajtkrémhez, keverjük.

A trappista sajtot egy darabban forró vízbe tesszük. Mérsékelt lángon addig “főzzük”, míg formálhatóan puha lesz. Ekkor óvatosan kiemeljük és nyújtófával vékony lappá, nyújtjuk. Rásimítjuk a sonkás krémet és fölcsavarjuk.

2-3 órára behűtjük, majd fölszeletelve tálra rendezzük.

 

 

 

network.hu

 

 

Legyünk mértékletesek!

 

A vendégjárás és a locsolkodás során nem kell mindenhol az összes fogást végigenni, ugyanúgy a vendéglátóknak sem muszáj minden vendéggel együtt enni, vagy akár még az étkezések között is falatozni; ugyanis egy ilyen pár napos bõséges lakmározást követõen epepanaszok, valamint gyomorrontás léphet fel.

Ugyanez vonatkozik az alkoholfogyasztásra is, melynek túlzásba vitele nemhogy balesetveszélyes, (gondoljunk csak arra, hányan ülnek ilyenkor volán mögé annak ellenére, hogy alkoholt fogyasztottak), de káros és egészségtelen is. A mértékletes alkoholfogyasztás egészséges embernél nem okoz károsodást, de egy ilyen ünnepen nem ritka, hogy sokan, bár "mindenhol csak egy pohárral" isznak, mégsem sikerül mértéket tartani; a nap végén pedig jön a túlzott alkoholfogyasztás okozta rosszullét, illetve a másnaposság.

 

 


Az ünnep, így a húsvét is attól igazán szép, hogy készülünk rá. Még meghittebbé válik, ha a készülődésben a családtagok is részt vesznek. Mindezekhez jó munkát és kellemes ünneplést kívánunk. Sok locsolót a lányoknak, a fiúknak nagy halom piros tojást!

 

 

 

network.hu

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kínáló

 

Kedves vendég, jó hogy jöttél.
Remélem, ma még nem ettél.
Terített asztal vár rátok,
szeretném, ha jóllaknátok.

 

 

Sonka, tojás, fonott kalács,
érte nem jár csak locsolás.
Rózsavíz hulljon a házba’
minden asszonyra és lányra.

Szólj hozzá!

Címkék: ünnep húsvét receptek vers

A húsvét

2008.03.12. 08:22 ZSÓKA

network.hu

 

 

 

 

 A húsvét

 

 

A régi korok emberei sok szállal kapcsolódtak a természethez. Munkájukat, mindennapi életük rendjét, örömeiket, bánataikat is befolyásolta a természet örök változása. A tél és a nyár kettősében, az élet és a halál párhuzamát látták. Mindezek szabályozták életüket, melyet az ünnepek felosztottak kisebb - nagyobb szakaszokra.
A tavaszi napéjegyenlőséggel egyre hosszabbodott a Nap útja, s ez jelentette számukra a fényt, a Nap feltámadását. Nagyon sok népnél gazdag hiedelem és szokáskincs kapcsolódott a tavasz beköszöntéséhez. Sok nép teremtett olyan istent magának, kinek élete, halála, feltámadása a tél, nyár természeti ritmusát követi. Ők jelképezik az emberek örök reményét a megújulásban, a feltámadásban és sorsuk jobbra fordulásában.
A feltámadás gondolata, mély emberi vágy - az élet győzedelmeskedjen a halálon, az elmúláson! A keresztény vallás egyik legnagyobb ünnepe a húsvét, a feltámadás, a megváltás alapgondolatát foglalja magában. A húsvét ünnepe napjainkban is megőrizte tavaszünnep jellegét, felelevenítve az ősi tavaszköszöntő népszokásokat, a termékenységgel kapcsolatos ünnepségeket, melyek mellett tovább él a keresztény ünnep gazdag szokásvilága.
Mi történt ezen a napon?
A feltámadás, vagyis a húsvéti ünnep eseménye annak a történetnek része, melynek főhőse Jézus, s a Bibliában az Újtestamentumot az ő életének és tanításainak szentelték. A négy evangélista: Máté, Márk, Lukács és János, Jézus életének történetét az evangéliumokban hagyta ránk.
Jézus tanításaival és példamutató életével nagyon sok tanítványt és hívet szerzett, s útra kelt, hogy a húsvét zsidó ünnepét a nagy városban, Jeruzsálemben ünnepelje meg, ahol - mint tudta - sorsa és küldetése beteljesedik.
Szamárháton, zarándokként érkezett a városba, ahol ünneplő tömeg fogadta, kezében a béke jelképével, pálmaággal. Az emberek ruháikat a porban eléje terítették, hogy arra lépjen, gyermekeiket magasba emelték, hogy megáldhassa őket. Ám a főpapok, akik féltették hatalmunkat, elérkezettnek látták az időt, hogy megszabaduljanak Jézustól. Mivel féltek a tömegtől, cselhez folyamodtak. Tanítványai szûk körében akarták elfogni, s az egyik tanítványt, az árulásra hajló Júdást bízták meg, hogy a Mestert a katonáknak
megmutassa.
A húsvét első napján szokásos vacsorát, a bárányt Jézus tizenkét tanítványa körében költötte el, s így szólt: “Bizony mondom néktek, tiközületek egy elárul engem.” Kérdezték, melyikük lesz az, s Jézus tudta, az árulja el, aki vele együtt mártja kezét a tálba. S mikor Júdás kérdezte, ô lesz-e az, Jézus rábólintott: “Te mondád.” Ezen az utolsó vacsorán Jézus fontos dolgokat cselekedett. Kenyérrel kínálta tanítványait, mondván: “Vegyétek, ez az én testem”, és borral, mondván: “Igyatok ebből, mert ez az én vérem.” Ezt a jelenetet ismétli a pap a keresztény szertartásokon. Vacsora közben Jézus beszélt a feltámadásról, s arról, hogy leghûségesebb tanítványa, Péter is megtagadja őt. E rossz előjelektől terhes este után Jézus tanítványaival a Getsemáné-kertbe megy, s kéri őket virrasszanak vele. Ők nem teszik ezt meg, s igen hamar elnyomja őket az álom. A Mester egyedül marad, szorongásaival, kétségeivel. Itt lelt rá Júdás a fegyveresek kíséretében, s csókkal árulta el Jézust. Elfogták, s a főpap elé vezették. Jézus megjövendölte, hogy ô, az Istennek fia, az Isten jobbján ül majd a mennyekben. Ezt bírái istenkáromlásnak tekintik, s halálos ítélettel büntették. Az embereket könnyû volt Jézus ellen lázítani, megalázták, kicsúfolták az Isten fiát, hû tanítványa, Péter pedig háromszor megtagadta mesterét, hogy nehogy azt higgyék, Jézushoz tartozik. Másnap reggel Júdea római helytartója, Poncius Pilátus elé vitték Jézust, hogy az ítéletet végrehajtsák. Ekkorra Júdás megbánva árulását, a vérdíjat, a harminc ezüstöt visszaadta a főpapoknak, s önkezével véget vetett életének.
Pilátus nem tartotta bűnösnek Jézust, ezért lehetőséget akart adni a megmenekülésére. A hagyomány szerint a tömeg kívánságára egy rabot szabadon engedhetett. Barnabás és Jézus közül a nép Barnabás megmenekülését választotta. Pilátus pedig jelképes kézmosással érzékeltette, nincs köze Jézus halálához. A foglyot, bíborköpenybe öltöztették, fejét töviskoszorúval övezték, kezébe nádszálat adtak, és gúnyolták: “Íme a zsidók királya!” Majd nehéz kereszttel a vállán Jézus elindult a Golgota hegyre, hogy beteljesüljön a sorsa. Megfeszítették. Volt aki segített, volt aki bántotta a haldoklót, s az őket megszemélyesítő alakok újra és újra megjelennek a passiót, azaz Jézus szenvedéseit bemutató képzőmûvészeti alkotásokban, zenemûremekekben. A katonák, a keresztnél őrt állók kisorsolták maguk között Jézus ruháit. Sokan csúfolták, ha valóban Isten fia, miért nem szabadítja meg magát? Jézus azonban vállalta sorsát, s meghalt a kereszten. Halálakor a jeruzsálemi templom oltárát díszítő kárpit megrepedt, a föld megnyílt. Este egyik tanítványa, Aramateai József kérte, hadd vigye el a testet, s a sír elé követ görgetett. Mindez pénteken történt. A sírhoz őröket állítottak a főpapok, hogy el ne lopják a testet, hisz a jövendölés szerint, a halál utáni harmadik napon elhagyja Jézus a sírját.
Vasárnap három asszony, köztük Jézus anyja is, finom kenetekkel a sírhoz mentek, mely nagy földindulás
közepette föltárult, megjelent egy angyal, s jelentette, hogy Jézus nincs már ott, föltámadott.

 

 

network.hu

 

  Az ünnep

 

 

A húsvéti ünnep neve különböző nyelveken más és más. Közös eredete azonban, a húsvét héber neve, a pészah. A szó kikerülést, elkerülést jelent. Eredetileg a keresztény és a zsidó ünnep egybe is esett. A níceai zsinat i. sz. 325-ben szabályozta a keresztény ünnepek rendjét, ekkor vált el a két ünnep ideje. A húsvét angol neve: passover, átrepülést jelent. Gyakorta használják az Easter elnevezést, mely a német Oster szóval együtt keresendő. Őse egy germán istennő, Ostara az alvilág úrnője, ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség idején volt. Lehet, hogy neve az East, a kelet szóból származik, s a napfelkeltére utal. A szó a magyarban nem található meg, de Csíkményságon a húsvéti körmenet neve: kikerülés, más vidékeken a feltámadáshoz kapcsolódik. A magyar szó: húsvét, az azt megelôzô időszak, a negyvennapos böjt lezárulását jelzi.
A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel, melynek elemei a feltámadás, az újjászületés. Húsvét napja az 1582-ből származó egyházi szabályzat szerint a tavaszi holdtölte utáni első vasárnapra esik: március 22 és április 25-e közé. (Ezt mondja ki a niceai zsinat határozata is i. sz. 325-ben)

A következő nap, húsvét hétfő legtöbb keresztény hagyományú államban hivatalos ünnep.

 

 

 

 

network.hu

 

 

 

 

 

 

Szokások, népszokások

 

 

 

 

A húsvét ünnepe sok szálon kapcsolódik a tavasz megérkezéséhez, s a megújulás, a termékenységgel összefonódó népszokáskincshez. E népszokások nagyrészt nem épülnek be a keresztény vallás ünnepi rítusaiba, hanem azzal párhuzamosan, mint a falusi közösségek ünnepi szokásai maradtak fenn. A húsvétot megelőző farsangi időszak mulatságai a tél legyőzését, a tavasz megérkezését ünneplik.

Nagypéntek, Jézus kereszthalálának napja - gyászünnep. Az emberek a helységek szélén lévô kálvária - dombokra vonulnak, s megállnak az egyes stációkat jelölő kápolnáknál, mintegy eljátszva Jézus keresztvitelének útját. A Mária-siralmak is ehhez a naphoz kötődnek. Ilyen Mária-siralom az egyik legrégebbi nyelvemlékünk:


“Világ világa,
virágnak virága.
Keserûen kínzatul,
Vas szegekkel veretül.”


A templomokban az oltárokat letakarják, a harangok hallgatnak. Nagyszombat a feltámadás jegyében zajlik. Az esti körmenetek, a templomokban az új tûz gyújtása, mely Jézus és egyben a remény jelképe, azt adja hírül, hogy Jézus feltámadt, a megváltás közel van

A feltámadás napja húsvétvasárnap. Sok országban szokás e napon a napfelkeltét egy magas hegy tetején várni. Ehhez több hiedelem kapcsolódik - egyik szerint a felkelő nap Krisztus feltámadásának bizonyítéka, a másik szerint aki jól figyel, megláthatja benne a Krisztust jelképező bárányt a zászlóval.
A húsvéti tojás ajándékozása sok országban e napon történik, nálunk a hétfői locsoláshoz tartozik. A hagyományos sonkát már szombat este, a böjt lezárásával megkezdik. Vasárnap a sonka mellé tojást, tormát fogyasztanak

Magyarország egyes vidékein e napot vízbevető hétfőnek is hívják, mert e nap a locsolás napja. A lányokat régen kivonszolták a kúthoz, s vödör vízzel leöntötték, vagy a patakhoz vitték, s megfürdették. A locsolás, az ősi termékenységvarázsló és megtisztuló rítusban gyökerezik. A víz tisztító ereje a kereszténységnél a kereszteléshez kapcsolódik. A mondai magyarázat szerint Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadást felfedező, ujjongó asszonyokat, így akarták elhallgattatni őket. A locsolás ma is elterjedt szokás, kissé szelídebb formában, hiszen gyakran csak kölnivízzel locsolnak a fiúk, férfiak.

 

 

 

network.hu

 

 

 A tojás, a bárány és a nyúl, mint jelkép

 

 

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát, s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak véderőt tulajdonítottak. A tojások piros színe egyes feltételezések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban kelet –Európában maradt fenn a XX. századig . Eredetileg egyszínűek voltak, piros színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű.

 

 

 network.hu

 

 

A húsvéti bárány mint jelkép éppen úgy kapcsolatba hozható azzal, hogy a bárányok tavasszal jönnek a világra, mint azzal a máig közismert vallási tétellel, miszerint Jézus Krisztus áldozati bárányként halt kereszthalált az emberiség megváltásáért. Ezért nevezik őt a mai napig Isten bárányának.
 úgy kapcsolatba hozható azzal, hogy a bárányok tavasszal jönnek a világra, mint azzal a máig közismert vallási tétellel, miszerint Jézus Krisztus áldozati bárányként halt kereszthalált az emberiség megváltásáért. Ezért nevezik őt a mai napig Isten bárányának.

 

A másik húsvéti állat, a húsvéti nyúl megjelenésének magyarázata már jóval nehezebb. Az ünnep termékenységgel kapcsolatos vonatkozásában magyarázat lehet a nyúl szapora volta. Mivel éjjeli állat, a holddal is kapcsolatba hozható, mely égitest a termékenység szimbóluma.

 

 

 

network.hu

 

 Miért tojik a húsvéti nyúl tojást?

 

 

A régi pogány hagyományok egy része beépült az európai kultúrába és a keresztény vallásba is, ünnepeink nagyrészt pogány eredetűek. A tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap a pogány hagyomány szerint Ostra istennő napja volt, a tavasz ünnepe.
A húsvét angol Easter, vagy német Oster elnevezése a germán tavaszistennő Ostra nevéből ered.

 

 

Ostra az újjászületés, a termékenység istennője, tavaszi virágokkal, indákkal körülvéve, tojással kezében, lábánál nyulakkal, feje felett repkedő madarakkal ábrázolják. Fejét tavaszi virágokból font koszorú ékesíti. Az istennő és a kezében lévő tojás a természet, az emberek újjászületését, a tavaszi ébredést szimbolizálja.
Ostrának a legenda szerint volt egy különleges madara, amely színes tojásokat tojt. Egy napon az istennő a madarat a gyerekek szórakoztatására nyúllá változtatta, azóta tojnak a nyulak színes tojásokat.
A pogány tavaszünnep az idők során összeolvadt a keresztények húsvéti ünnepével. Ez az ünnep egyben az emberiség azon hagyományait viszi tovább, miszerint akkor élhetünk harmóniában a természettel és a természetfeletti erőkkel, ha alkalmazkodunk a természeti ciklusokhoz, az évszakok változásához, a Nap és a Hold járásához. A természet újjászületése egyben az ember újjászületése is, ezt ünnepeljük.

 

 

 

 

network.hu

 

 

 Tojásdíszítés

 

 

A húsvéti tojásfestés
bizony nagy feladat,
csínját- bínját kitanulni
kell némi gyakorlat.

 


 

Am ha szépen sikerülnek
a hímes tojások,
húsvét hétfőn locsoláskor
büszkék rá a lányok.

 


network.hu

Szólj hozzá!

Címkék: vers tavasz ünnepek húsvét

Nem volt hiába semmi sem...

2008.03.10. 20:35 ZSÓKA

 

 network.hu

 

 

 

 Várnai Zseni: Kis botló táltosok

 

 

 

 

És elindultok vele egy sugaras reggel,
És felkapjátok őt és tipegve mentek, mentek,
És viszitek őt az első, első útra,
Kicsinyke lábak, botló táltosok...
A nagy világ majd rátok mosolyog,
A föld, a fű, a fa, virág nevet:
Egy bukdácsoló, induló gyerek;
A karja tárt, a szeme nyitva: szép!



Botlik, kacag, és újra botlik: lép!
Vigyázzatok kis táltosparipák!
Mert gidres-gödrös, gáncsos a világ,
Vigyázzatok!
A föld az minden kisgyerekhez jó,
Ki tiszta lábbal indul rajta el,
Az nem bánt majd, az dajkálgat, ölel,
De hátán annyi kő, kavics és gaz,
Én féltem őt, én féltem őt, igaz;
Vigyázzatok!



Mert drága ő!
A szeme, arca, ajka csak nevet,
Még mindenkit szeret,
Még minden jó és tiszta benne van,
S mögötte út még nincsen semmi sem,
Mint akinek meseország izen,
Csak menne, menne már;
Vigyázzatok!



Karomon hordtam ölbéli bubám...
És ajnároztam, földre sose ért,
De két karomba már belé nem fért,
A földrelépett ő,
Vigyázzatok!
Mert hív a föld, s ti érzitek, hogy hív,
Viháncoló, kicsiny mesecsikók...
De jönnek utak, rossz utak és jók
És ti csak mentek, messze tőlem el,
Mert a távolság mesél, énekel,
Mert a távol aranyszínekbe szőtt...
Az én karom már szűk határ, tudom, -
Vigyétek majd az igaz útra őt,
Kis táltosok.

 


Várnai Zseni

NEM VOLT HIÁBA SEMMI SEM...



Nem volt hiába semmi sem.
Igaz, kicsit fáradt vagyok,
acélkerék is megkopik,
hogyha szüntelen csak forog.
Kopik, kopik, de fényesül,
nem fogja be a rozsda sem,
csiszolja minden mozdulat,
s forog, forog ezüstösen.

Igaz, kicsit fáradt vagyok,
nem adnak ingyen semmit ám,
voltak keserves napjaim
és rengeteg dúlt éjszakám.
Amíg egy gyermek nagyra nő,
bizony, egyet-mást tenni kell,
legalább így az életem
nem múlt el csip-csup semmivel.



Ránézek nagy fiamra és
egyszerre oly üde vagyok,
hogy a szemem harmatgyöngyös
hajnali rét gyanánt ragyog,
s leánykám, mint a Március,
rügyekbe zárt kölyöktavasz...
őt nézem és bimbókorom
újra fölöttem sugaraz.



Nem siratom tűnt éveim,
hiszen az idő úgysem áll,
csak aki meddőségben élt,
azé a vénség, rút halál.
Szánom az ínyenc élvezőt,
csömörnél mása nem marad,
koldus, ki mit sem áldozott
s nem gyűjtött mást, csak aranyat.



Igaz, kicsit fáradt vagyok,
nehéz a toll is néhanap,
de a lehalkult szívverés
fiam szívén erőre kap,
szépségem múlik, - nem sírok,
leánykám arcán tündököl,
szinte sok is, e két gyerek,
mily roppant kincset örököl.



Nem volt hiába semmi sem,
bár néhanap békétlenül
lázongtam, hisz nem tudtam én,
hogy ürmöm mézzé édesül.
Sokat fizettem? Nem tudom,
hiszen mindennek ára van...
ezerszer újra kezdeném
alázatosan, boldogan.


(1935.)
network.hu

Szólj hozzá!

Címkék: versek irodalom várnai zseni

A tavasz ígérete

2008.03.08. 18:25 ZSÓKA

http://igyjartam.hu/main?galeria_menueb.html=kepek/videok/v_telbucsu06.html=hangjegy.html

 

 Videó: A Téltemető virág egy napja

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az egyik legkorábban nyíló kora tavaszi virágunk a téltemető (Eranthis hyemalis). Az arasznyi növénykét télvégi sétáink során a gyertyános tölgyesekben, ligeterdőkben fedezhetjük föl. Sallangos gallérlevelei fölött szinte világítanak a két-három centiméteres virágocskák. A tőlevelek a virágzás után jelennek meg, és még a nyár kezdete előtt ezek is visszahúzódnak. Gyöktörzse kanyargós, gumósan megvastagodott.
A visszahúzódás után tőosztással szaporítható. Az osztott részeket 5-6 cm mélyre, humuszos talajba ültessük. Laza lombú fák, vagy cserjék alatt készséggel fejlődik. Magját elszórva is szaporodik, és idővel – ha az avart háborítatlanul hagyjuk fölötte – szőnyegszerű állománnyá gyarapodik.

 

network.hu

 

 

 

 

 

 

 

 



A kertek többségében és a kevésbé védett helyeken február végén, illetve márciusban jelenik meg a hóvirág (Galanthus nivalis). A meghatóan törékeny harangocskák szépségét viszonylag rövid ideig élvezhetjük.
A gyűjtött hagymákat tőzegben tartsuk a július eleji ültetésig, a vásároltak pedig szeptemberben kerüljenek a talajba, 5-8 cm mélyre. A kertben, fák és bokrok alatt, csoportosan telepítve érvényesülnek a legszebben. Meghálálják a nyári öntözést (egy-két alkalommal) és a téli avartakarást.

 

network.hu

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 



Márciusban néhány hétig gyönyörködhetünk a leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) világoskék, majd kékeslilára változó virágaiban is. Szépségéhez hozzájárul az aranysárga bibeszálak laza gömböt alkotó együttese. Rövid ideig ugyan, de látványosak a gömb alakú terméscsoportok is. Az elvirágzás után fejlődik ki finoman tagolt levélzete, amely laza kis bokorrá növekszik, és őszig zöldell. Gyöktörzse nem osztható, csak magról szaporítható. A lassú fejlődésű magoncok két év múltán virágoznak.
A leánykökörcsin a napos, száraz helyet, a meszes talajt kedveli. Különböző színű fajtáiból sziklakertbe, vagy homokos talajú kertekbe érdemes telepíteni néhány tövet.

 

network.hu

 

 

 

 

 

 

 

 

 



Az illatos hunyor (Helleborus odorus) a legkorábban nyíló hunyorfaj. Sárgászöld virágai nem feltűnőek, illatuk a bodzára emlékeztet. Laza, 10-20 cm magas bokorrá fejlődve rendkívül érdekes növény. Árnyéktűrő, ezért pompásan mutat a zártlombú fák alatt, a házak árnyékában, a sziklakertekben egyaránt.
Augusztusban a gyöktörzsek szétosztásával szaporítható, amelyeket függőlegesen, 30 centiméteres térállásba ültessünk. Legszebben a meszet tartalmazó, vályogos, humuszos talajban fejlődik.
A hunyorok sok kerti fajtája ismert, edzettségük, nagy tűrőképességük miatt szépségüket hosszú évekig élvezhetjük a kertben.

 

network.hu

 

 

 

 

 

 

 



A krókuszok vagy sáfrányok (Crocus) a havasi rétek növényei, így nem is meglepő, hogy bájos virágaik gyakran már a hó alól is előbújnak. Parányi, lapos hagymából fejlődnek a hosszú, fűszerű levelek és a következő évi hagymagumók, sarjak is. A különböző fajok közül elsőként a tarka sáfrány örvendeztet meg bennünket, február végén, március elején, majd ezt követi az ibolyakék színű kék sáfrány. A legnagyobb virágú, sárga színű tavaszi sáfrány az évszak későbbi szépségeivel együtt nyílik.
Két-három évente szedjük fel a behúzódott hagymákat, és száraz helyen tárolva, szeptemberben kerüljenek ismét a talajba, 5-8 cm mélyre. Kis csoportokba telepítve kedves színfoltjai a félárnyékos sziklakerteknek, évelőágyaknak.

 

 

network.hu



E szépséges tavaszi hírnökök közül a téltemető, a hóvirág és a leánykökörcsin szigorúan védett fajok, a természetben ne háborgassuk őket. Szaporítóanyagaik vetőmagboltokban, évelőkertészetekben megvásárolhatók.

(forrás: www.nana.hu)

 

Szólj hozzá!

Címkék: virág tavasz

Várnai Zseni gyöngyszemei

2008.03.07. 17:28 ZSÓKA

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

VÁRNAI ZSENI

Így álmodom...így képzelem...

 

 

 

Ha egyszerre csak, mint egy ábrát,
letörölné a fekete táblát
az Alkotó
művészkeze
s valami újat kezdene,
de úgy, hogy égszín lenne a tábla
s csodás világot tervezne rája
a Teremtő
művészkeze...
új Édenkertet festene!



Letörölné a régi rosszat,
varázsolna szebbet és jobbat
a legnagyobb
művész keze...
egészen újat festene!
Oly csodaszépet, hol a lények
békességben, boldogan élnek,
nincs félelem
csak értelem...
így álmodom...így képzelem!



De Földanyánk, miért ne lehetne
rajtad a világ Édenkertje,
van napod, holdad,
levegőd,
varázslatos teremtőerőd...
Minden lehet, ami még nem volt,
fölöttünk a végtelen égbolt
s a Teremtő
művészkeze
békegalambot festene
a táblára, de úgy, hogy többé
ne legyen kéz, mely letörölné...
s békesség lenne mindörökké!


 





Várnai Zseni: CSODÁLATOS



Miért keresnék távoli csodákat?
hiszen, hogy élek, maga is csoda!
Csodálatos, hogy volt idő: nem éltem,
csodálni ezt meg nem szűnök soha.
Csoda, hogy látok, hallok és beszélek,
csoda, hogy érzek és gondolkodom,
képzeletemben képek szárnyasodnak
s betűhálómmal őket elfogom.



Hát nem csoda, hogy írok, egymagában?
Sejtelmem nincs, hogy honnan e zene?
Mért éppen én s nem ő, vagy tán a másik
e furcsa szellem titkos búhelye?
Csodálhatnám a napot és a holdat
s az Érthetetlen szót, hogy: Végtelen;
de mért szállnék a messzi csillagokra,
hiszen csoda az én kis életem.



És új életek szakadtak belőlem,
oly egyszerű és mégis oly csodás,
ahogy a rügyből a levél kipattan,
mégis mi hát egy új fogantatás?
Mi az a furcsa láz: szeretni, vágyni,
mi a remegés, mi a félelem?
S mily különös, úgy csüggni mindhalálig
egy idegen, egy másik életen.



A gyerekem az életemnek mása,
ő én vagyok, de mégis Ő maga.
Csodáltam őt, amikor járni kezdett,
mikor kibuggyant legelső szava,
s hogy egyre nőtt, akkor már félni kezdtem:
lehetséges, hogy Ő még Én vagyok?
s mikor benne is képek szárnyasodtak,
akkor éreztem, hogy már elhagyott.



Csodálatos, hogy mennyiféle kép van,
s ahány ember, megannyi képzelet.
Mindenki lát, csupán röptén elfogni
kevesen tudják ám a képeket,
művésznek mondják az ilyen varázslót,
aki szavakba, színbe, kőbe vés,
de honnan ez, én is miként csinálom?
Ez az, ami oly rejtelmes, mesés.



Csodálkozom, csodálkozom, hogy élek!
Azt sem tudom, miből, meddig, hogyan?!
Akár a mag, amely egy sziklacsúcson
gyökeret ver s kövek közt megfogan.
A szél a gyönge magvat elsodorja,
de erős az élet és megtapad...
Csodálatos az élet és hogy élek
s hogy én is adtam életmagvakat!

 

Szólj hozzá!

Címkék: versek zseni várnai

1957. márc. 7. Először húznak lottószámokat Magyarországon

2008.03.07. 17:27 ZSÓKA

 

 Európában a sorsjátékok első leírásai Flandriából, Brügge városából származnak. Ezeket az 1444-es történéseket nem sokkal követte az 1467-es Münchenben lezajlott tárgysorsjáték, majd az 1468-as ulmi sorsjáték-kiírás és az 1470-es augsburgi játék. Ezekben a játékokban a magyar keresztény zarándokok is részt vehettek útjuk során. Az 1504-ben a Zürichi Főtanács által szervezett sorsolás 40 ezer sorsjegyét Köln és Velence közt szinte minden városban árulták, az 50 aranyforintos fődíjat egy rüdlingeni polgár nyerte el.

A XV.-XVI. századi alkalmi sorsjátékok többsége igazolta, hogy a sorsjáték is lehet rentábilis, feltéve, hogy több folyik be a sorsjegyek eladásából, mint amennyi a nyeremények összértéke. A tárgysorsjátékok népszerűsége fokozatosan csökkent, mert sokan olyasmit nyertek, amire nem volt szükségük és csak áron alul tudtak rajta túladni. Hosszú távon sikeressé azok a sorsjátékok váltak, amelyeken a nyeremények többsége pénzből állt.

 

 

A sorsjátékok Magyarországon vásárok, búcsúk és ehhez hasonló alkalmakkor a XVI. században tűntek fel. Később egyes városainkban már állandóbb jellegű, a városi hatóságok ellenőrzése alatt működő játékoknak is van nyoma. Az árukisorsolások 1670 körül Magyarországon is elterjedtek. Ezeken a nyeremények porcelán-és tüköráruk, amik főleg osztrák termékek voltak.


Az 5/90-es lottójáték bevezetésére Magyarországon már 1763-ban sor került, miután az osztrák állami lottó bérlőjének, Cataldi grófnak koncesszióját - mely eredetileg csak az örökös tartományokra szólt - Erdély és a határőrvidék kivételével Magyarországra is kiterjesztették. Az első játékokat Budán és Pozsonyban tartották. A számsorsjáték fogadási tétjeinek átvételére az ország különböző helyein gyűjtödéket szerveztek


 

Az 5/90-es lottójáték majd félezer éves története egy teljes életút históriájának sokszínűségét mutatja. Az évente egy sorsolásból mára heti sorsolásúvá vált a játék. A telitalálatért járó főnyeremény negyvenegynéhány esztendő alatt 529 ezer forintról egy milliárd forint fölé nőtt. A kombinációs öthetes fogadási formák mellett volt havi lottó, volt a nyár három hónapjára érvényes játékforma is. 1997 óta telefonon vagy interneten is lehet fogadni. Volt rendszeresen Ötöslottó-sorsolás csütörtökön, pénteken, kedden, szombaton, vasárnap is. Így a lottó hétköznapjaink és ünnepnapjaink részévé is vált.


 

 network.hu

 


Mint ahogy az 1946-ban több európai országban bevezetett sportfogadást Magyarországon is hónapokon belül meghonosították, ugyanúgy az 1956-ban megjelent új nemzeti lottók mintájára 1956. december 29-én kormányhatározat született a lottó magyarországi bevezetéséről. A pénzügyminiszter 4/1957. számú (január 17.) rendeletében bízta meg az Országos Takarékpénztárt a magyar lottó megszervezésével.



Az 5/90-es lottó, a lutri 130 éves magyarországi gyakorlatát követve, hatvan év szünet után ugyanolyan alapparaméterekkel jelent meg. 1957. február 13-án a Sportfogadás már részleteket közölt a részvételi szabályzatból. "A lottószelvényeken 90 szám közül 5 számot kell a fogadóknak megjelölniük. Ha ezek közül 2 vagy annál több megegyezik a kisorsolt számokkal, akkor nyernek." A mai játékszabály szerinti nyerőosztályokhoz a következő elméleti esélyek tartoznak: az öttalálatos elméleti esélye: 1: 43 949 268, a négytalálatosé: 1: 103 410, a hármasé: 1: 1 231, a kettesé pedig 1 : 44. Egy lottósorsjegy ára 3, 30 forint volt, ugyanannyi, mint a Totó fogadásban a minimális fogadás ára.

A lottósorsjegyeket 1957. február 13-tól kezdték árusítani. 1957. február 20.-án már több mint százezer szelvény érkezett be. Eldöntötték, hogy a nyertes számokat szerencsegömbben fogják sorsolni minden hét csütörtökén. 1957. február 27-én már, szervezett módon, a budapesti központba érkeztek a kitöltött szelvények és rendezési munkálatait megkezdték.



Az első sorsolás 1957. március 7-én rendben lezajlott. Az első sorsolásra 1 505 546 darab szelvény érkezett játékba. Telitalálat nem volt, heten értek el négy találatot. A MEDOSZ kultúrotthonba délután fél ötre hirdetett eseményen ünnepi műsor vezette be az első lottósorsolást. Az alapjáték 3, 30 forintos részvételi díjából a 3 forint 50 százaléka adta a nyereményalapot, 10 százalék pedig a jutalomsorsolás nyereménytárgyainak beszerzését szolgálta. Az 50 százalékos nyereményalap egyenlő arányban oszlott meg a négy nyerőosztály között. A nyeremény összege az egyes nyerőosztályokon belül a nyertes szelvények számától függ. A nyereményalap ilyen felosztása két évtizeden keresztül változatlan maradt.

 

Az első húsz év a tárgynyeremény-sorsolások virágzásának ideje volt. Általában havi egy nyereménysorsolást tartottak. A kb. 250 alkalom keretében több mint negyedmillió nyereménytárgy talált gazdára. Egyebek között 505 db öröklakás, 590 db gépkocsi, 224 darab családi ház és üdülő. A legtöbb öröklakást, 60-at, 1958-ban sorsoltak ki, a legtöbb gépkocsit, 56-ot, 1964-ben és a legtöbb családi házat, 43-at, 1974-ben. 1991. 10. játékhetétől befejezték a rendszeres tárgynyeremény-sorsolásokat és bevezetették a teljes halmozódást

 

 

 

 

 

 

Öttalálatos "mérföldkövek"

 

 

855 ezer forintott fizetett az első öttalálatos – 1957. 6. játékhét (özvegy Ring Sándorné nevéhez fűzödik, aki családi számokkal játszott, maga és gyermekei életkorának megjátszásával ért el ötöst; a nyertes számok: 23, 26, 33, 37, 66) – Misi akkor 23, Marica 26, Sanyi 33, Laci 37, ő maga pedig 66 éves volt. Így jött divatba a családi számok megjátszása. Ring néni 91 éves korában halt meg.

 

 

Az 1 milliós "álomhatárt" viszonylag hamar, 1959-ben lépte át az öttalálatos, a 2 milliósra 1964-ig kellett várni, 5 millió forintos nyereményt pedig először 1986-ban fizettek ki.



10 milliót 1989-ben ért az ötös, a 100 milliós álomhatár éve 1992, az 500 milliósé 1994 volt, az 1 milliárd forintos nyeremény 1999-ben talált gazdára. Az eddigi rekordnyereményt 2003 novemberében érték el, amikor 5 milliárd 92 millió forintot ért az egyetlen öttalálatos szelvény.

 

Szólj hozzá!

Címkék: szerencse első

1967 Március 6 halt meg- Kodály Zoltán

2008.03.06. 14:26 ZSÓKA

 

 

 network.hu

 

  1967 Március 6 halt meg- Kodály Zoltán, Kossuth-díjas magyar zeneszerző népzenekutató, zenepedagógus; a Kodály-módszer atyja

 

 

Kodály: Háry János - Intermezzo

 

 

 

Kodály Zoltán 1882. december 16-án született Kecskeméten. Édesapja Kodály Frigyes (1853-1926) Kecskemét teherleadási pénztárnokaként, Szob, Galánta, majd Nagyszombat állomásfőnökeként tevékenykedett. Édesanyja Jalovetzky Paulina (1857-1935), egy lengyel származású vendéglős lánya volt.A galántai népiskolában (1888-1892) és a nagyszombati érseki főgimnáziumban (1892-1900) végezte alsóbb tanulmányait. 1900. június 13-án jelesen érettségizett. Szeptemberben került Budapestre, a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar-német szakára, valamint az Eötvös Kollégiumba. Az egyetem mellett beiratkozott az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia Hans Koessler zeneakadémiai zeneszerzés-osztályában. Széles irodalmi, művészettörténeti, nyelvészeti, történettudományi látókörét az Eötvös Kollégiumban szerezte meg, s az itt töltött évek meghatározó jelentőséggel bírtak későbbi tudományos pályájának, tudósi attitűdjének kibontakozására.

Kereső alkata irányította a korszak egyik leglázasabban kutatott tudományos témája, a népdal – szöveg és dallam – vizsgálata felé: a magyar népdal strófaszerkezetéről szóló bölcsészdoktori disszertációját (1906) – korábbi gyűjtések és Vikár Béla fonogramgyűjteménye mellett – már saját első gyűjtőútja készítette elő (1905). Elődeihez képest egészen új módon értelmezte a népdal fogalmát, amikor a városi zeneszerzők divatos népies műdalait – amelyeket addig népdalnak tekintettek – szembeállította az általa gyűjtött autentikus parasztzenével. Későbbi felesége, Gruber Emma szalonjában éppen e munkája révén kötött életre szóló barátságot Bartók Bélával is, aki vele egy időben, de tőle teljesen függetlenül kezdet foglalkozni a témával. Közös tevékenységük első gyümölcseként 1906-ban húsz népdalt adtak közre zongorakísérettel (Magyar népdalok)

 

network.hu

 

 

1906 Október 22-én mutatták be diplomamunkáját, a Nyári estét. Ezután fél éves berlini és párizsi tanulmányútra indult. Itt ismerkedett meg Claude Debussy zenéjével. Tanulmányútjáról hazatérve a 1907-től a Zeneakadémia zeneelmélet, 1908-tól zeneszerzéstanárává nevezték ki.

1913-ban Bartókkal együtt benyújtották a Kisfaludy Társasághoz Az új egyetemes népdalgyűjtemény tervezetét, amelyben saját gyűjtésükre támaszkodva, a népdal fogalmát immáron tudományos eszközökkel tisztázva, új elvek alapján kívánták létrehozni a magyar népzene összkiadását. Az általuk kezdeményezett kiadványsorozat publikálása azonban – A Magyar Népzene Tára címen – az ötvenes évekig váratott magára. A tízes-húszas évekre – elsősorban az 1916-17-ben folytatott, ám teljes egészében csak nemrégiben kiadott Nagyszalontai gyűjtés tapasztalatainak birtokában – Kodály kidolgozta a gyűjtés módszertanának és a felhalmozott anyag rendszerezésének szempontjait. Az I. világháború kitörése nemcsak műveinek nyugat-európai terjedését akadályozta meg, hanem a falusi gyűjtések folytatását is. Kodály ezért ismeretterjesztő és tudományos közleményeket írt az Ethnographia és a Zenei Szemle című folyóiratok számára. 1919-ben Zeneakadémia, új nevén a Zeneművészeti Főiskola aligazgatójává nevezték ki. Bartók társaságában tagjai lehettek a Reinitz Béla vezette zenei direktóriumnak. 1920-1923 között nem írt új műveket. 1923-ban, két hónap alatt készítette el Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 50. évfordulójára megrendelt Psalmus Hungaricust. Kodály pillanatok alatt Magyarország vezető zeneszerzőjévé vált. Munkásságát 1930-ban Corvin-koszorú kitüntetéssel ismerték el.

Kecskeméti Vég Mihály szövegére komponált magyar zsoltár nemcsak a közvélemény nagyobb részét állította Kodály mellé, de a tanítványok seregét is vonzotta. Kodály szellemi támogatásával és az ő népnevelő-népművelő eszméinek jegyében hozta létre a harmincas évek közepén a Magyar Kórus és az Énekszó című folyóiratot. Mindkettő a katolikus egyházzene megreformálására, valamint a zenei nevelés színvonalának emelésére Alapvetően történeti aspektusból vizsgálta a népzenét, vagyis a gyűjtött anyagban történeti stílusokat különített el egymástól: elméletének első nagy összefoglalását 1937-ben A magyar népzene című monográfiájában jelentette meg. A trianoni békeszerződés akadályokat gördített a gyűjtések szisztematikus folytatása elé, ezért a húszas évektől Kodály már csak az új határokon belül végezhetett kutatásokat. Talán ezzel magyarázható, hogy érdeklődését ekkor a magyar zenetörténet forrásainak kutatása keltette fel, s elsősorban az foglalkoztatta, miként értékelhető e gyér forrásanyag a már ismert népzenei dokumentumok tükrében.

Kodály úgy döntött, hogy ezentúl gyermekkarok számára komponál műveket. A Háry János daljáték (1925-27), a Marosszéki táncok (1930), a Galántai táncok (1933). A Psalmus Társaságban már Európa és Amerika hangversenytermeibe is eljutott. A Felszállott a páva (1938-39) és a Concerto (1934) eleve külföldi megrendelésre készült: előbbi az amsterdami Concertgebouw, utóbbi a Chicagói Filharmonikusok ötven éves jubileumára.A harmincas években a nagyzenekari alkotások mellett Kodály álma is valóra válhatott: a népdal megszólalt a hangversenypódiumon és az

Operaházban. 1925-ben induló dalestjein számos népdalfeldolgozása hangzott fel a Magyar népzene sorozatának tíz-tíz kötetéből, s ebben jelentős szerepet vállalt néhány kitűnő magyar énekművész. A nagy változást a Székely fonó hozta, amelynek zenei anyaga már kizárólag népdalra épül. Későbbi kórusaiban Kodály újból a magyar költészethez fordult. A magyarság néprajza számára 1937-ben megírta A magyar népzene című népzene-történeti összefoglalását. Kodály arra is rávilágított, hogy zenetörténeti emlékek hiányában a magyar zenetörténeti kutatás legfontosabb segédtudománya a zenei néprajz, és ezzel Magyarországon is meghonosított egy új diszciplínát, az összehasonlító népzenetudományt.

A Kodály-írások új témája a zenei nevelés, amelyet ő “zenei belmissziónak” tekintett. Felszólalt a magyar karének ügyében (1937), s felvettette az óvodai zeneoktatás ötletét is (Zene az óvodában, 1941). E munkával párhuzamosan számos pedagógiai művet tett az iskolások asztalára: elsőként a kétszólamú éneklésbe bevezető Bicinia Hungarica (négy kötet, 1937-1942) látott napvilágot. A harmincas-negyvenes évek fordulóján Kodály terve: az általános iskolai énekoktatás színvonalának emelése, a kormányzat és a főváros részéről is támogatást kapott. 1938-ban harminckét vezető értelmiségi társaságban, a Pesti Napló hasábjain tiltakozott a zsidótörvények ellen. 1940-ben Norvégia német megszállása feletti döbbenet hatására zenésítette meg Weöres Sándor versét, a Norvég leányokat. Forradalmi Petőfi-kórusai (Csatadal, Rabhazának fiai, Isten csodája) pedig a magyar kulturális és nemzeti függetlenség eszméjét hirdette egy olyan korban, amely egyre inkább kiszolgáltatta magát az elnyomó német hatalmaknak.

1942-ben nyugalomba vonult, de folytatta a népzene tantárgy oktatását a Zeneakadémián; a kormány a Magyar Érdemrend középkeresztjével tüntette ki. A Magyar Dalegyesületek Országos Szövetsége az 1942-es évet Kodály-évvé nyilvánította. 1943-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1945-ben rendes tagjává választotta, 1946-1949 között igazgatója volt. 1944-ben és 1945-ben zsidókat próbált menekíteni. 1944-45 fordulóján végül Kodály is egy budapesti zárda pincéjébe kényszerült- itt keletkezett békéért könyörgő zenekarra, orgonára és kórusra komponált miséje a Missa brevis, (ennek 1942-ben már galyatetői pihenése alatt elkészült orgonaszóló-változata az Organoedia, amelyet az ostrom alatt orgona-kórus ill. zenekar-kórus faktúrát adott) amely végül az 1945. februári ostrom utáni főváros első bemutatójaként 1945. február 11-én mutattak be az Operaház ruhatárában. Feleségének halála után (1958. november 22.), 1959. december 18-án házasságot kötött a fiatal Péczely Saroltával.

A 2. világháborút követően Kodály meghatározó szerepet vállalt az ország szellemi újjáépítésében. Számos közéleti feladatot kapott: a Magyar Művészeti Tanács és Zeneművészek Szabad Szervezetének elnökévé, valamint nemzetgyűlési képviselőjévé választották, s kinevezték a Zeneművészeti Főiskola igazgatósági tanácsának elnökévé. 1947-ben, a Szovjetunióban, 1948-ban és 1949-ben pedig újból Nyugat-Európában járt, 1965-ben két hónapot töltött Amerikában. Népzenei, zenepedagógiai konferenciákon vett részt, és nemzetközi kitüntetésekben részesült. Háromszor kapott Kossuth-díjat (1948, 1951, 1957). Kodály Zoltán 1967. március 6-án, reggel ¾ 6-kor, szívroham következtében hunyt el Budapesten.

 

 

network.hu

 

Kodály Zoltán zenei nevelési koncepciója ma a magyar zenei köznevelés alapját jelenti, jelentős szerepe van a szakoktatásban is. Ezek az alapelvek fokozatosan alakultak ki, fogalmazódtak meg és mentek át a gyakorlatba, azután, hogy a zeneszerző figyelme 1925 táján a zenepedagógia felé fordult. Elgondolásait legjobban az írásaiból vett idézetekkel összegezhetjük:

 

“A zene lelki táplálék és semmi mással nem pótolható. Aki nem él vele: lelki vérszegénységben él és hal. Teljes lelki élet zene nélkül nincs. Vannak a léleknek régiói, melyekbe csak a zene világít be.” (Mire való a zenei önképzőkör, 1944

 

“A zene múlhatatlan része az egész emberi műveltségnek... így hát magától értetődő volt, hogy a zenét be kell kapcsolni az iskolai tárgyak közé.” (Beszéd a dunapataji művelődési ház avatásán, 1966)

 

“Az általános iskola célja: a teljes embert megalapozni. Zene nélkül nincs teljes ember... Jó mérnök, vegyész stb. lehet valaki, ha tizenöt éves koráig rá sem gondol. De zeneértő nem lehet, ha hatéves korában (s játékosan még előbb) nem kezdik rendszeresen nyitogatni-gyakorolni a fülét... A zene ügye az általános iskolában nem is a zene ügye elsősorban. Közönségnevelés=közösségnevelés.”

 

“...a zeneképzést tulajdonképpen már az óvodában kell elindítani, hogy a gyermek a zene alapelemeit korán idegezze be, mert a zenei hallásra való nevelés csak ezzel a korán meginduló alapos munkával válhat eredményessé.” (Nyilatkozat a “Fiatalok” című lapban, 1941)

 

“A gyermek ne fogalmakat, definíciókat gyűjtsön, hanem zenekincset. Annak számbavételére, rendező áttekintésére ráér később.” (Bicinia Hungarica I. Utószó, 1937)

 

 

Kodály Zoltán: Öregek

 

 

 

network.hu

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: kodály zene megemlékezés idézet

Március 8.- Nőnap!

2008.03.05. 10:52 ZSÓKA

network.hu

 

 

 

  

Különleges nőnapi tárlatvezetés, pasikkal!

Kizárólag nőknek, férfiaktól - így lehetne röviden összefoglalni, mit kínál a Magyar Nemzeti Múzeum a hölgy látogatóknak március 8-án. A múzeum két időszaki kiállítása - a Hölgyek palettával és a Rejtett ritkaságaink 4. - szorosan kapcsolódik a hölgyekhez. Ez adta az ötletet, hogy a Nőnapon férfi tárlatvezetők kalauzolják a látogatókat a különleges műalkotások között.

 

 

Különleges tárlatvezetés hölgyeknek. network.hu

 

 

 

 

 

 

 

 

Március 8. - Nőnap!

 

 

 

Mindenki számára ismerős dátum a március 8., ezen a napon ugyanis sok országban a főszerep a hölgyeké, lányoké, édesanyáké és nagymamáké. A Nemzetközi Nőnap immár majd egy évszázada ösztönzi megemlékezésre a fiúkat és férfiakat. Ilyenkor köszöntik hölgyismerőseiket a férfiak, ki virággal, ki apróbb vagy nagyobb ajándékokkal, esetleg néhány kedves szóval.

Bár nem egy örömteli alkalom szülte ezt az ünnepnapot, ma már kevesen tudják, honnan ered, hogyan alakult ez az ünnep. A nemzetközi nőnap az egyszerű, de mégis történelmet alakító nők napja, ami azt a küzdelmet eleveníti fel, melyet a nők évszázadokon át vívtak azért, hogy a társadalomban egyenlő jogokkal és lehetőségekkel élhessenek

 1857. március 8-án emberibb munkafeltételeket és magasabb fizetést követelő textilipari nődolgozók tüntettek New York utcáin. 1866. szeptember 3. és 8. között az I. Internacionálé (hivatalosan: Nemzetközi Munkásszövetség) első kongresszusán határozatot fogadtak el a nők hivatásszerű munkavégzéséről. Ez a határozat annak az évezredes sztereotípiának kívánt véget vetni, mely szerint a nők helye kizárólag otthon van.Az 1899. július 14-én kezdődő II. Internacionálé alakuló közgyűlésén ismét napirendre került a téma: Clara Zetkin beszédében hirdette a nők jogát a munkához, az anyák és gyerekek védelmét és a nők széleskörű részvételét az országos és nemzetközi eseményekben. 1909-ben az Egyesült Államokban tartották meg az első nemzeti nőnapot február utolsó vasárnapjára, 28-ára igazítva. A II. Internacionálé VIII. kongresszusán 1910. augusztus 28. és szeptember 3. között határoztak arról, hogy a nők választójogának kivívása érdekében nemzetközi jelleggel nőnapot tartanak. A határozatot a kongresszus elfogadta, de a megemlékezés pontos dátumáról nem született döntés. 1911. március 19-én Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban tartották meg a világon először a nemzetközi nőnapot. 1917. március 8-án (a juliánus naptár szerint február 23-án, azaz: február utolsó vasárnapján) Oroszországban nők tüntettek kenyérért és békéért. Négy nappal később – nem közvetlenül ennek a tüntetésnek a hatására – II. Miklós cár lemondott, s polgári kormány alakult, mely szavazójogot biztosított a nőknek. Ezzel vált véglegessé a nőnap dátuma is, mely a világ legtöbb országában március 8-a.

A nemzetközi nőnapot az ENSZ is a világnapok közt tartja számon.

Magyarország a nőnapi felhíváshoz először 1913-ban csatlakozott, amikor az Országos Nőszervező Bizottság röplapokat osztott. A következő évben, 1914-ben már országszerte rendezvényeket szerveztek. A Rákosi-diktatúrában a nőnap ünneplése kötelezővé vált. Az eredetileg különböző időpontokban rendezett nőnap 1948-tól szovjet mintára március 8-ra esik. A nőnap Magyarországon is elvesztette az eredeti hangulatát, helyette a virágajándékozás dominál.

A nőnap ma hazánkban sokaknak egy lehetőség arra, hogy egy kedves gesztussal felköszöntsék a körülöttük élő nőket, s szeretetüket és tiszteletük fejezzék ki irántuk. Ezt a tartalmat mindenképp meg kell tartani, ám nem feledkezhetünk meg a jelenkor problémáiról. Az ünnepnek a nők tiszteletén túl ( tehát semmiképp sem helyette) újra az egyenlőségre kell figyelmeztetnie, hiszen tudjuk, hogy az élet különböző területein (bérek, munkavállalás, munkamegosztás) a férfiakkal korántsem azonos esélyekkel bírnak. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium 2004-es adatai alapján azonos munkaviszony esetén a nők 13-14 %-kal kevesebb bért kapnak, mint a férfiak. A politikai elitben és a gazdasági vezetők között a nők aránya mindössze 15-20 %. A család és a munkavállalás összeegyeztetésének problematikáját egyedül női oldalról tartják aggályosnak, a férfiak oldaláról nem. Ráadásul ez a szemlélet nem csak a társadalomra igaz, hanem az államra is, és ezt az állami nézőpontot átveszik a szakemberek (statisztikusok, demográfusok) is. Ezek pusztán a legfontosabb területek, ahol a nők valamilyen szempontból hátrányt szenvednek.


A nőkről sokan, sokféleképpen vélekednek, költőket ihlettek, festők ecsetjeit keltették életre, és sok más művészeti ág hirdeti alkotásaiban a nők különlegességét, szépségét, bájait.
Ezen a napon a férfiak igyekeznek kivételes bánásmódban részesíteni barátnőjüket, feleségüket, hölgy rokonaikat.

S bár tudva lévő, hogy a női lélek érzékeny és szeretetre éhes, s nemcsak az évnek ezen a napján kívánja a törődést, mégis boldogsággal tölti el az a kényeztetés, melyet ezen a napon kap.
Sok férfi nyilatkozott már úgy, hogy a nővel élni néha gyönyörű érzés, olykor teher, néha felemelő, máskor nyűg, egy mégis bizonyos. Nélkülük élni nem lehet!
Hiszen gondoskodóak, szeretnek, aggódnak, féltenek, ha kell, simogatnak, s ha szükséges korholnak, vagy éppen hallgatnak. Mégis szeretnek, s ezért sokan hálásak is nekik.

S elárulok így végezetül egy titkot is! A nő is olyan, mint egy virág. Minél több gondoskodást és törődést kap a párjától, annál szebb és sugárzóbb!

Köszöntsük őket bárhol is élnek a világban, hiszen nők nélkül mit sem érne az élet! Édesanyánk nélkül mi magunk sem születtünk volna meg. És a köszöntést mondják férfiak, a világirodalom legnagyobbjai, akik oly sokféleképpen fogalmazták már meg, hogy mit is jelent számukra a nő.

Férfiak, akikre nekünk nőknek akkora szükségünk van!

 

 

 

network.hu

 

 

 

Szalai Pál: Nőnapi köszöntő


 


Mi a nő nekünk? Az egész világ maga, a szüntelen változás,
Az anya, akinek testén át e világba léptünk, az első és végtelen önfeláldozás.
Ő őrzi első lépteink, törli le könnyeink, testéből etet, szeretetéből nevel,
Mindig megbocsát, ha kell és soha nem enged el, ő a fény, a meleg és minden ami jó,
semmihez sem fogható és semmivel sem pótolható.

 
Ahogy tudatunk lassan a világra nyílik, ő maga is átalakul, megváltozik.
Előbb éteri szépség, ideál, trubadúrok álma, költők ihletője, szerelem és őrület forrása,
Majd társunk a jóban és rosszban, életünk néma napszámosa,
Vetett ágy, vasalt ing, étel és ital, kedvesség, szerelem, a test gyönyöre, az apokalipszis kínja és a mennyország ígérete.

Mindez ő, egy személyben, lelkünk másik fele, aki értünk létezik és mi őérte.
Köszöntöm hát őket, a nőket, kívánom nekik mindazt a szépet, amit érettünk ma és minden nap önként megtesznek.

 


 

 

http://www.freevlog.hu/video/4391.html

 

 

 

 

network.hu

 

 

 

Weöres Sándor

A nő

 

 

 

A nő: tetőtől talpig élet.

A férfi: nagyképű kísértet.

A nőé: mind, mely élő és halott,

úgy, amint két-kézzel megfogadhatod;

a férfié; minderről egy csomó

kétes bölcsesség, nagy könyv, zagyva szó.

A férfi - akár bölcs, vagy csizmavarga -

a világot dolgokká széthabarja

s míg zúg körötte az egy-örök áram,

cimkék között jár, mint egy patikában.

Hiában száll be földet és eget,

mindég semmiségen át üget,

mert hol egység van, részeket teremt,

és névvel illeti a végtelent.

Lehet kis-ember, lehet nagy-vezér,

alkot s rombol, de igazán nem él

s csak akkor él - vagy tán csak élni látszik -

ha nők szeméből rá élet sugárzik.

A nő: mindennel pajtás, elven

csak az aprózó észnek idegen.

A tétlen vizsgálótól összefagy;

mozogj és mozgasd s már királya vagy:

ő lágy sóvárgás, helyzeti erő,

oly férfit vár, kitől mozgásba jő.

Alakja, bőre hívást énekel,

minden hajlása életet lehel,

mint menny a záport, bőven osztogatva;

de hogyha bárki kétkedően fogadja,

tovább-libeg s a legény vérig-sértve

letottyan cimkéinek bűvkörébe.

Valóság, eszme, álom és mese

ugy fér hozzá, ha az ő köntöse;

mindent, mit párja bölcsességbe ránt,

ő úgy visel, mint cinkos pongyolát.

A világot, mely észnek idegenség,

bármeddig hántod: mind őnéki fátyla;

és végső, királynői díszruhája

a meztelenség

 img267/7127/nttetszruhbanvirgokkalno9.jpg

 George Gordon Byron - Ahogy itt jár-kél

 

 

Ahogy itt jár-kél, szép, miként
a csillagtüzes éjszaka;
fénybe árnyat és árnyba fényt
szűr arca, szeme, mosolya:
oly szelíden ragyog felénk,
ahogy a vad nappal soha.

Egy sugár még, egy árnyat el, -
s a fele báj nem volna itt,
a varázs, mely arcán tüzel
s belengi holló-fürtjeit
a drága fej körül, amely
égi eszmékről álmodik.

S mi ajkán s homlokán lebeg,
az a pír, az az eleven,
s az a derű a szeretet
munkáját zengi édesen:
földi jóságot és szívet,
melyben tiszta a szerelem.

 

 

 

network.hu

 

 

 

“A nő átmeneti lény az ember és az angyal között”. (Balzac)

“Oh, a nő jobb, mint a férfiak,
Kis világa a szív birodalma,
Melynek, mint istenség, édenét
S kárhozatját is csak ő alkotja.” (Madách)

 

 

“A földi paradicsom a ló hátán, a test egészségében s a nő szívében található.” (Bodenstedt)

 

 

“Az élet zenéjét a nők adják, akik őszintén, minden feltétel nélkül fogadják magukba a dolgokat, hogy érzéseiken át szebbé alakítsák át azokat.” (Wagner)

 

network.hu



Mi a nő nekünk? Az egész világ maga, a szüntelen változás,
Az anya, akinek testén át e világba léptünk, az első és végtelen önfeláldozás.
Ő őrzi első lépteink, törli le könnyeink, testéből etet, szeretetéből nevel,
Mindig megbocsát, ha kell és soha nem enged el, ő a fény, a meleg és minden ami jó,
semmihez sem fogható és semmivel sem pótolható.

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: versek napok megemlékezés jeles

Zorán születésnapja 1942. március 4.

2008.03.04. 16:16 ZSÓKA

 network.hu

 Sztevanovity Zorán előadóművész, zeneszerző, gitáros, énekes, Sztevanovity Dusán szövegíró bátyja.

1942. március 4-én született Belgrádban. Szülei diplomáciai szolgálatban kerültek Magyarországra, 1948-ban, majd politikai okokból végleg itt telepedtek le. Zorán azóta is Budapesten él.

 


 

Iskoláit már Budapesten végezte. 1960 és 1963 között a Műegyetemen villamosmérnöknek tanult, de tanulmányait egyre sűrűsödő zenekari elfoglaltságai miatt nem fejezte be.

A beatkorszak hajnalán, 1960-ban öccsével, Dusánnal megalapítja a Zenith együttest, mely a Nyugati pályaudvar Hangulat bárjában játszott. 1961-ben a Bálint István (dob), Elekes Zoltán (szaxofon), Maka Béla (elektromos bőgő), Rudas András (zongora), Sztevanovity Dusán (gitár), Sztevanovity Zorán (szólógitár, ének) felállású zenekar a Metro-klubbal kötött szerződést, a zenekar így lett Metro néven ismert Zorán (a Metro kíséretével) elindult az 1962–63-as Ki Mit Tud-on, és Gershwin Summertime-jánák magyarításával nyert. Ebben az időben a Táncdalfesztiváloknak is rendszeres résztvevője volt, a Fehér sziklák című dallal nagy sikert aratott A Metro az Illés és az Omega mellett a magyar beatzene harmadik legnépszerűbb zenekara. Kezdetben ők is angol nyelvű slágereket játszanak, majd 1966-tól saját dalokkal jelentkeznek, legtöbbjük szövegét Dusán írja. A zenekar két nagylemezt, számos kislemezt és rádiófelvételt készített. A hetvenes évek elején a Metro több átalakuláson és stílusváltáson megy keresztül, Frenreisz Károly és Schöck Ottó távozása már a Metro feloszlását előlegezte meg. A zenekar végül 1972-ben bomlott fel, számos kislemez és két nagylemez (köztük az első magyar koncertlemez) megjelentetése után.

 

Máig jellemző stílusa a Presser Gáborral való találkozás után alakult ki, akivel 1976-ban kezdett együtt dolgozni. Az első közös nagylemez 1977-ben jelent meg (rajta Zorán máig egyik legismertebb dala: az Apám hitte). A szólólemezeken szereplő dalok legnagyobb részét az LGT alkotóköre jegyezte (beleértve Zorán azóta is állandó szövegíróját: testvérét, Dusánt), de érdekes színfoltot jelentett harmadik lemezén a Fonográf-tagok által írt (Szörényi–Bródy) és kísért dalok, és a kalandos történetű Ne várd a májust című Bródy-szerzemény.Az 1980-as években valamivel ritkábban adott ki lemezeket. 1989-ben B. Tóth László műsorvezetőnek hívta az akkor induló Calypso Rádióba, ahova még a '90-es évek folyamán is rendszeresen visszajárt.

Az 1991-ben megjelent album (Az élet dolgai) óriási sikereket ért el, többek között az azóta emblematikusnak számító A szerelemnek múlnia kell című dallal.

1993 őszén unplugged (akusztikus hangszerelésű) koncertsorozatot adott, Magyarországon elsőként, melyet nagy siker fogadott. Ettől fogva rendszeresen turnézik, évente egy-két alkalommal, felkeresve kisebb-nagyobb vidéki városokat csakúgy, mint nagyobb budapesti helyszíneket, mint a Budapest Sportcsarnok, az Erkel Színház vagy a Művészetek Palotája. Zenekarában olyan ismert hazai zenészek játszanak, mint Horváth Kornél, Sipeki Zoltán vagy Lattmann Béla.

Az 1990-es években és az ezredforduló után is rendszeresen készít új lemezeket. A túlnyomórészt Presser–Dusán jegyezte stúdiólemezek mellett néhány koncertlemezt és külföldi szerzők (többek között Chris Rea, Leonard Cohen, Sting) dalainak feldolgozásait tartalmazó korongot is megjelentetett

 

 

 network.hu

 

 

 

Díjai:

 

Ezüst Gitár-díj (1967)

Liszt Ferenc-díj (1982)

Arany Európa életműdíj (1994)

Arany Zsiráf Életműdíj (1998)

Artisjus-díj (2002)

Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (2005)

Kossuth-díj (2006)

Prima Primissima díj (2006)

 

 

 

 

https://www.youtube.com/watch?v=t3rluBFlkhM&feature=related

Kell ott fenn egy ország

 

https://www.youtube.com/watch?v=eK9tXoUWt9w&feature=related

A szerelemnek múlnia kell

 

https://www.youtube.com/watch?v=ZahB_RMdrAg&feature=related

Ne várd a májust

 

 

https://www.youtube.com/watch?v=rkKS2x6F8CI&feature=related 

Apám hitte 

 

 

network.hu

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: zorán zene szülinap

Simándi József halálának napja 1997 március 4.

2008.03.04. 13:35 ZSÓKA

 

 

 network.hu

 

 

 

 Simándy József (Kistarcsa, 1916. szeptember 18. – 1997. március 4.) Magyarország egyik leghíresebb tenor énekese volt. Megjelenése, habitusa, gazdag hangja, belső ereje hőstenor szerepek eljátszására tette különösen alkalmassá. Számos lemeze készült, nagy sikerrel lépett fel Európa nagy operaházaiban és hangversenytermeiben és itthon is a közönség kedvence volt. A 20. század második felében nagyon sok magyar gyermek számára az ő hangján csendült fel először a Bánk bán Hazám, hazám áriája az iskolák ének-zene óráin.

 

 

 

Simándy József megjelenésével, olaszos dallamérzékével, hangja német-ezüstös csengésével, tősgyökeres magyar artikulációjával, éneklésének beszédszerű természetességével kivételes operaszínpadi jelenség volt;

 

A "Hazám, hazám" az ő hangján alighanem a nemzeti kulturális örökség emblematikus értéke marad" Művészetének alapvonása sugárzik belőle: a felelősség. Ha létezett magyar operaénekes, akinek éthosza volt, Simándy volt az. Idealista volt; nálunk talán az utolsó, aki feltétlenül hitt azokban a nemes érzelmekben és eszmékben, amelyekről az operák szólnak.

Posszert Emília magániskolájában, majd 1943 és 1945 között a Zeneakadémián tanulta az éneklést. A háború éveiben az Operaház kórusának tagja volt. Szólótenorként 1946-ban mutatkozott be a Szegedi Nemzeti Színházban, Bizet Carmen című operájában, Don José szerepében.

Az Operaháznak csak 1990-ben lett örökös tagja, de ezt megelőzően már 1947-től a társulaton kívüli magánénekese volt. 1956 és 1960 közt a müncheni Staatsoper énekese. 1978 és 1986 közt a Zeneakadémián tanított.

1997. március 4-én, 81. életévében hunyt el.

 

Korán elénekelte a Psalmus Hungaricus Zsoltárosát, s attól fogva, hogy visszatért vele az operaszínpadra az eredeti tenor Bánk bán, ő lett a Magyar Énekes. Bűnösen későn, 1969-ben, 53 évesen készített portrélemezén a hang olykor már fátyolos, de mindegyre felragyog, vitele meg-meginog, de a melosz, a dikció töretlen. A CD-ről egységes, de plasztikus kép alakul ki róla. Hős. Tamino "képáriája" a tettrekészséget és a győzelem bizonyosságát sugározza. Florestan áriája az ő előadásában megrendítően és felemelően teszi meg a beethoveni utat az egzisztenciális mélyponttól a szerelmet és szabadságot megtestesítő angyalalak extatikus víziójáig. A hőst halljuk A trubadúr strettájában, Radames románcában és Kalaf áriájában is. Költő. S költője mindig trubadúr: szerelmes lovag-dalnok. Hunyadi László áriájának ihletettsége, Manrico f-moll áriája után kivételes csúcspont jön: Stolzingi Walther versenydalának párját ritkítóan szép előadása. Radames románcában is előlép a hősből a "trubadúr", s végül a Tosca "képáriájában" a festő is szerelmes lovag-dalnokká alakul képzeletünkben. Hazafi és államférfi. Bánk bán oly erősen forrt össze vele, hogy szereputódai még sokáig nem fognak emancipálódni.

 

 

 network.hu

 

 


Fontosabb díjai



1953-ban Kossuth-díj,
1962-ben érdemes művész,
1964-ben kiváló művész,
1990-ben Bartók Béla-Pásztory Ditta-díj.

 

 

 

 network.hu

 

 

 



Erkel ferenc: Bánk Bán (részlet)

 

 Link

 

 


 

 

 

Tárkányi Imre

Simándi József emlékére

 

A nagy csillár fénye már kihunyt
És Bánk, ott ült a színpadon
Arcát kezébe rejtette
Töpprengett súlyos gondokon.
A művész szemében sugárzott
Ifjúság varázsos fénye:
Ajkáról szárnyalva szállt a dal,
Szívünknek drága zenéje.
Hatvannyolc évét elfeledte,
Valóra vált legszebb álma:
A régi partnerekkel együtt,
Ahogy könyvében kívánta.
Tanultunk Tőle ismét, újra:
Hazám, hazám, te mindenem!
Az áriát mely elkísérte
Bánkot egy hosszú életen.
És vele együtt ünnepeltük
Örülve, hogy megnyílt a Ház.
A csillár fénye végleg kihunyt,
S szívünkben maradt a varázs.

 

 

 network.hu

 

Szólj hozzá!

Címkék: megemlékezés vers opera zene

Idézetek a szeretetről

2008.02.28. 19:24 ZSÓKA

 

 network.hu

 

"Nincs nagyobb boldogság, mint ha szeretnek bennünket embertársaink és úgy találjuk: jelenlétünk hozzájárul ahhoz, hogy jól érezzék magukat."


(Charlotte Bronte)

 


"Könnyű dolog azért szeretni valakit, mert tökéletes. A szeretet igazi próbája az, ha annak ellenére is tudunk szeretni valakit, hogy az illető az életében és cselekedeteiben távol jár attól a tökéletességtől, amelynek a lehetőségét meglátjuk benne."
(Pir Vilayat Inayat Khan)

 



"Jézus hiába élt és halt meg, ha nem tanultuk meg tôle, hogy a szeretet örök törvénye szabályozza életünket."
(Mahatma Gandhi)

 


"Nem lámpával, hanem szívvel kell keresni az embereket, mivel csak a szeretetnek nyílnak ki a szívek."
(Peter Rosegger)

 



"Ha nem szeretek, semmi sem vagyok."
(Jean Racine)

 


"A szeretetben elérjük a legnagyobb boldogságot, ami valaha a világon lehet."
(Platon)

 


network.hu

 


"Amit megőrzöl magadnak, már elvesztetted. Amit odaadsz, tiéd lesz örökre."
(Josef Recla)

 


"A szeretet művészet; semmi sem fontosabb a világon, mint megtanulni ezt a művészetet."
(Erich Fromm)


"Az igazi szeretet a pillanatra gondol és az örökkévalóságra, de soha sem arra, meddig tart."
(Friedrich Nietzsche)


"Szeretni azt jelenti, hogy fény és melegség vagyunk a másik számára."
(gid von Broeckhoven)


 

"Az egyetlen fontos dolog, amikor elhagyjuk ezt a világot, azok a szeretet-nyomok lesznek, amelyeket hátrahagyunk."
(Albert Schweitzer)


 

network.hu

Szólj hozzá!

Címkék: idézetek szeretet

1883. február 28-án született Somlay Artúr

2008.02.28. 19:23 ZSÓKA

 

 network.hu

 

 Somlay Artúr (1883. febr. 28.–Bp., 1951. nov. 10.): kétszeres Kossuth-díjas színész, kiváló művész, színészpedagógus.

 

 

 

Eredeti neve Schneider volt, vasúti tisztviselő apja hat gyermeket nevelt. Kamaszként többször megszökött, hogy vándorszínésznek álljon - apja egy ideig hazavitte, végül belenyugodott, hogy színész lesz a fia. Somlayt vidéken eltöltött évadok után 1907-ben szerződtette a budapesti Magyar Színház, a következő évben - Újházi Ede ajánlására - a Nemzeti Színházhoz került. Az ország első társulatát 1921-ben hagyta ott, ezután egy évig külföldön utazgatott, Berlinben filmezett. A húszas-harmincas években a Belvárosi, a Magyar és a Renaissance színházban lépett fel, majd 1935-ben Németh Antal újra a Nemzeti társulatába hívta. Egy év után elváltak ugyan útjaik, de Somlay 1946-tól ismét a színház tagja volt. A Major Tamás igazgatása alatt működő Nemzetiben minden anyagi és erkölcsi elismerést megkapott. 1948-ban az örökös tagság mellé Kossuth-díjat (majd 1951-ben másodikat) vehetett át, 1950-ben kiváló művész lett, 1948-1950 között a Színiakadémia tanára volt.

 

 

network.hu

 


Kiváló színész volt. Legnagyobb sikereit hősszerepekben aratta, de társalgási színművekben és népszínművekben is játszott. Sodró lendületű, hibátlan dikciójú játékával, szenvedélyes gesztusaival megújította a magyar színművészetet. A külsőségek pontos megrajzolását aprólékosan kidolgozott lélekábrázolással társította.
Alakításait drámai erő, sodró szenvedély, tette emlékezetessé. Egyénisége betöltötte a színpadot, kellemes, erős hangját a nézőtér legtávolabbi zugában is hallani lehetett. Előadóművészként is kitűnő volt, ezt a rádióban vele készült hangfelvételek tanúsítják. 1912-től filmezett is, filmszereplései egyenérékűek voltak színpadi alakításaival. emlékezetes alakításai közé tartozik a Valahol Európában Művésze, és a Különös házasság Fischer érsekje.


 

 

network.hu

 

 

A nyílt és igazságszerető művész a negyvenes évek végén, a kitelepítések kezdetekor számos nehéz helyzetbe került kollégájáért kiállt. A kulturális életet teljhatalommal irányító Révai József eleinte még eleget tett a színészfejedelem kérésének, utána azonban kiüzent a várószobába: nem ér rá. Somlay hazament, elővett egy üveg konyakot és egy doboz altatót, s egyetlen éjszaka alatt fokozatosan elfogyasztotta mind a kettőt; 1951. november 10-ének hajnalán így érte a halál. Öngyilkosságát sokáig titokban tartották, évekig nem volt szabad róla beszélni. A Nemzeti Színház előcsarnokában ravatalozták fel, utána pedig a gyászolók a hagyományoknak megfelelően kollégái gyalogosan követték a Kerepesi temetőbe a koporsót - utána ilyen megtiszteltetésben másnak már nem volt része.

 


network.hu

Szólj hozzá!

Címkék: megemlékezés színész

DEVECSERI GÁBOR Kossuth-díjas költő, születésének évfordulója február 27

2008.02.27. 20:31 ZSÓKA

 network.hu

 

 

 

 Devecseri Gábor (Budapest, 1917. február 27. – Budapest 1971. július 31.) magyar költő, író, műfordító, klasszika-filológus. Az európai ókor klasszikusainak legnagyobb részét, az Iliászt és az Odüsszeát is beleértve, Devecseri Gábor korszerű és élvezetes fordításában ismerjük.

 

 

Mint költő a Nyugat “harmadik nemzedékének” egyik kitűnősége volt; mint tudós a magyar klasszika-filológia nemzetközi tekintélyű kiválósága; mint műfordító, mint az antik kultúra tolmácsa versenytárs nélkül első az évszázadok magyar irodalmában.

Hegedűs Géza

 

 

 

 

 1917-ben született, Budapesten, tanulmányait is Budapesten végezte, a Ref. Gimnáziumban érettségizett. Csodagyerekként indult. Tizenöt éves volt, amikor első, Karinthy Gáborral közös kötete, Somlyó Zoltán előszavával megjelent. Első önálló verseskötete: A mulatságos tenger (1936). Kerényi Károly antikvitás-felfogásával, Kosztolányi Dezső nyelvi játékaival gyakorolt rá mély benyomást, (őt írói példaképének tekintette) de nem maradt rá hatástalan Szerb Antal és Babits Mihály sem.

 

 

 

1938-ban lefordította és Kerényi Károly bevezetésével jelentette meg Catullus összes verseit, és ezután éles vitába keveredett Csengery Jánossal, a neves klasszika-filológussal. 1939-ben diplomázott a Pázmány Péter Tudományegyetem görög-latin szakán, miközben már a Nyugat harmadik nemzedékéhez tartozónak számított a Nyugatban és a Szép Szóban megjelent verseivel. 1941-ben doktorált, doktori disszertációja címe: A művészi tudatosság Kallimachosz költészetében. 1942-ben tanári diplomát szerzett –de származása miatt- tanári állást nem kapott ezért a Baumgarten Könyvtár könyvtárban helyezkedett el 942-től 1945-ig. Egymás után jelentek meg Plautus, Platón, Hérodotosz stb. fordításai, köztük Arisztophanész Lüszisztratéja (1943). Ekkor tökéletesedett ki fordítói képessége, mert nem csak magyarra fordított, hanrm igyekezett az eredeti szöveg zenéjét is visszaadni.

 

1945-ben publikálta Az élő Kosztolányi című esszékönyvét és az Állatkerti útmutató című, gyermekek számára írt, szellemes és eredeti verseskötetét.

A háború legveszélyesebb időszakában a svájci nagykövetségen helyezkedett el ahol gyakran – saját élete kockáztatásával- szerzett sorstársai számára életmentő adatokat.


1945-től már engedték a szakmájához közeledni, mert a budapesti tudományegyetem egyetem görög tanszékén oktatott irodalomtörténetet, miközben a Színművészeti Akadémián tanított művészettörténetet, 1948-1954 között őrnagyi rangban oktatott irodalmat a Magyar Néphadsereg Tiszti Akadémiáján. 1953–56-ban a Néphadsereg Szabad Hazánkért c. irodalmi és művészeti folyóiratának szerkesztője volt. 1949 után egyik vezéralakja lett az új irodalompolitikának. Versei, tanulmányai, műfordításai a legkülönbözőbb lapokban, antológiákban és önálló kötetekben jelentek meg. Rendkívüli formaérzéke révén bármit képes volt megverselni, ő készítette el az Odüsszeia (1947) és az Iliász (1952) korszerű magyar fordítását, lefordította a Homéroszi himnuszokat, sőt a homéroszi kor valamennyi fennmaradt emlékét is, ezzel irodalmunk antikvitás-élményét alapvetően megváltoztatva.

1956-ban személyesen és műveivel is szerepelt a forradalomban, 1956 után költeményekből, műhelytanulmányokból, útirajzokból, önéletrajzi jellegű írásokból élt, drámát írt Odüsszeuszról, kiteljesítette a Catullus fordítások sorát. A perzsa irodalom kedvéért ezt a nyelvet is elsajátította.

Érzékeny lelkű, jó szándékú, segítőkész férfi volt. Szerette a szépet, a szerelmet, az élet minden gyönyörűségét. Élni akarását bizonyítja, hogy betegsége idején, a kórházi ágyán is dolgozott, s mikor már nem volt ereje az íráshoz, magnószalagra rögzítette gondolatait.

 

Mindössze 54 évet élt, 1971-ben halt meg, Budapesten, a Farkasréti temetőben nyugszik.

 

 

network.hu

 

Tagságok, díjak, kitüntetések

 

 

Baumgarten-díj (1939, 1946)

1949-től 1951-ig az Írószövetség főtitkára

József Attila-díj (1950, 1952)

Kossuth-díj (1953) (Homérosz fordításáért)

Szocialista Munkáért Érdemérem (1955)

A Munka Érdemrend arany fokozata (1970)

 

 

 

 

network.hu

 

 

Tavaszhívogató


Friss madarak
ablak alatt
csivitelnek; bujkál mégis a nap.
- Illik-ez, illik ez? - így csicseregnek a
kismadarak.



- Jöjj csak elő,
itt az idő,
mi köszöntünk, sok pici ünnepelő.
Minek is, minek is van füleiden tunya
ködlepedő.



Kis madarak
friss sugarat
követelnek a naptól az ablak alatt.
Jancsika, Mancika, Fercsike, Tercsike
mind kiszalad.



Bizony igaz,
ami igaz, -
daluk így szól, - Horkolsz Mi dolog az
Ébresztő! Ébresztő! Édes nap, ébredj föl:
itt a tavasz

 

 

network.hu

 

 

Tavasz


Tavasz. Rigófütty. Csőrepedések.
Mindenki szerelemtől részeg.
Mindenki örül az enyhületnek.
Unt szelek rohama restül.
Iszonyú rossz versek születnek.
Seregestül.

 


network.hu

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tréfás állatkerti útmutató

 

 

 

Ez a cinke oly picinke,
falevélbõl van az inge,
pókhálóból a szoknyája,
makkhéjból a csizmácskája.
Csak füvön élt a kis zebra,
de most rákapott a zabra;
végül is elvitték Szobra,
ott oktatják szebbre-jobbra.
" Apám - így szól a kis bálna -,
hadd mehessek el a bálba."
" Nem mehetsz el, fiam, Péter,
nem vagy még egy kilométer."
Mért tanulnak a kis vércsék?
Azért, hogy a leckét értsék.
Tanítójuk egy hasas,
pápaszemes, lomha sas.
" Ne ugrándozz, ne táncolj,
ne bomolj,
az iskolás fiúcska mind komoly."
Garázda kölykét inti így a moly.
Fekete az ablakpárkány,
rákönyököl a kis sárkány;
hat feje néz az utcára,
egy a leckét bent biflázza.

 

 

 

Csak szó vagyok


Ha csak rád gondolok, megáll a szívem,
de nem ver soha nélküled;
előttem csillogsz, fülemhez szavad van
és szavamhoz füled.



Csak szó vagyok. Hol is nyílhatna lényem
létre, ha nem Benned, te szép?
Éled a réten a vándor, ki naptól
föl nem perzselt földre csak néha lép.



Csak szó. De annak is tartalma tőled
árad belém. Nem érvel, csak ragyog,
csak létezik. Rád nézek és beszéd nem,
csak hang vagyok. Csak hallgatás vagyok.

 

 

network.hu

 

Szerelem



Ó, szép lehet az epedés;
volt benne részem nem kevés,
elérhetetlenért;
s a teljesülés gyönyörű:
vágy hal s születik a derű;
íly percet is megért
szivem már sűrűn. De talán
legszebb, ha játszik fény meg árny
s a vágy már visszatért,
pedig még el se szállt, s szelíd
örökléttől ujjong e szív,
mit megkap és nem ért

 

 

 

network.hu

 

 


Születésnapomra



Petőfinél tíz évvel vénebb,
Puskinnal vagyok egyidős.
Művem, mint ez, nem írtam még meg,
s nem lettem, mint az, mára hős.
Ha szemrehányón néz az élet
reám, azt mondom: "Néhány évet
adj még, ezen tán nem múlik
a próba; s korban ha elérek
Victor Hugóig, Dzsambulig,
s még úgy sem leszek halhatatlan,
nohát akkor haljak meg ifjan."

network.hu

 

Imátlan ima

 

 

Befejezni a napot szépen,
bízni az óra örömében,
az álom hajóján kivárni,
szeretteinknek jót kivánni,
élőnek, holtnak, szeretteink
szeretteinek szép rend szerint,
örömet kivánni mindahánynak
(torló percek hullámot hánynak,
az órák az éjbe ömölnek),
örömet kivánni az örömnek.

 

 

 

network.hu

Szólj hozzá!

Címkék: versek megemlékezés irodalom

Victor Hugo francia költő, regény- és drámaíró születése 1802 Február 26

2008.02.26. 19:07 ZSÓKA

network.hu

 

 Victor-Marie Hugo (Besançon, 1802. február 26. – Párizs, 1885. május 22.) francia költő, regény- és drámaíró

 

 

Victor Hugo, francia költõ, regény- és drámaíró, az európai romantika egyik vezéregyénisége 1802. február 26-án született Besançonban. Apja, Joseph-Léopold-Sigisbert Hugo a tábornoki rangig vitte Napóleon seregében. Anyja, Sophie Trébuchet. Õsei apai ágon földmûvesek és iparosok, anyai ágon tengerészek és ügyvédek voltak. Gyermekkora az állandó utazgatások jegyében telt, a katonatiszt édesapát valamennyi állomáshelyére elkísérte a család. Így a gyermek szüleivel és két bátyjával Olaszországban, majd Spanyolországban járt.

Végül azonban mindig visszatértek Párizsba. Ez a vándorélet segítette az ifjút, hogy rálátása legyen a korabeli történelmi eseményekre. Párizsban a Nagy Lajos líceumban tanult, ahol elõtte Molière és Voltaire is, majd a jogi egyetemre jelentkezett. Már gyermekkorában tudatában volt tehetségének, és becsvágya is óriási. Fõleg a latin irodalomban volt jártas, elsõsorban Vergiliust fordított. "Chateaubriand leszek, vagy senki", írta 1816-ban. Nem véletlenül, hiszen alig volt tizenöt éves, amikor az Académie Française kitüntette egy verses darabját és két évvel késõbb Aranyliliomot nyert a híres toulouse-i Virágjátékokon, amelyeken a középkortól kezdve virággal jutalmazták a legszebb költeményeket.

Szellemi formálódására hatással voltak a napóleoni harcok, anyja királypárti és katolikus meggyőződése, családja utazásai Európában, ifjúkori olvasmányai, valamint költői kísérletei. Irodalmi példaképének Francois-René de

Chateaubriandet tartotta, az ő nyomán anyai bátorításra 1819-ben folyóiratot alapított Conservateur Littéraire ('Az irodalom védelmében', 1819-1821) címmel. A lapban közölt írásai közül kiemelkedtek Lamartine és Chénier költészetét tárgyaló cikkei.

 

Édesanyja halála után, 1821-ben feleségül vette gyermekkori barátnõjét, Adèle Foucher-t, négy gyermeke született. 1833-ban megismerte életre szóló szerelmét: Juliette Drouet-t. 1848-ban a Köztársaság szószólója volt, Bonaparte államcsínye után emigrált (Brüsszel, Guernessey sziget). Csak 1870-ben tért haza, a republikanizmus híve volt, a szabadság és levert forradalmak jelképévé vált, hozzá zarándokoltak a haladás hívei. Halála és temetése valóságos apoteózis (embernek az istenek közé helyezése) volt.

 

network.hu

 

Élete és művészete szinte teljesen átfogta a 19. századot. Tudatosan tört érvényesülésre: royalista, katolikus versekkel kezdett, XVIII. Lajos kegydíjban is részesítette, majd később a liberalizmushoz közelített. Diadalmenete az 1840-es évek elejéig tartott.

 

Hol az óceánhoz hasonlították, hol a Himalájához. Még ellenfelei is a meghökkentő nagyságot, a már-már végtelent vették tudomásul egyéniségében is, életművében is. Költő volt, mindenekelőtt költő, a francia nyelv és a francia verselés mindenkinél gazdagabb, zengőbb és látványosabb bűvész művésze

 

 network.hu

 

 


Mert minden földi lélek



Mert minden földi lélek
valakibe
átszáll, mint illat, ének,
láng vagy zene;



mert minden élet annak,
amit szeret,
rózsákat mindig ad, vagy
töviseket;



mert április a lombnak
víg zajokat
s az alvó éj a gondnak
nyugalmat ad;


mert vizet a virágnak
az ébredő
hajnal, cinkét a fáknak
levegő,



s mert a keserű hullám
ha partra hág;
a földnek, rásimulván,
csókokat ád;



és; csüggve karjaidban
az ajkadon,
a legjobbat amim van,
neked adom!



Gondolatom fogadd hát -
csak sírni tud,
ha nincs veled s tehozzád
zokogva fut!



Vágyaim vándorolnak
Mindig feléd!
Fogadd minden napomnak
árnyát, tüzét!



Üdvöm gyanútlanul és
Mámorosan
Hizelgő dalra gyúl és
Hozzád suhan!



Lelkem vitorla nélkül
Száll tétova,
S csak te vagy végül
a csillaga!



Vedd múzsámat, kit álma
házadba visz
s ki sírni kezd, ha látja,
hogy sírsz te is!



S vedd - égi szent varázskincs! -
vedd a szívem,
amelyben semmi más nincs,
csak szerelem!

 

network.hu



A BIRODALMAK TÁMASZA




Mert élnek ilyenek, így tűrni illik őket.
Szemléljük bosszuság nélkül a létezőket.
E férfi századunk polgára. Valaha
szappan és gyertya volt egyetlen áruja,
most gazdag; rétje van, erdeje s szőllőskertje.
A népet megveti, sandán néz a nemesre.
Portás volt atyja, s így szerinte az se baj,
ha az ember manap nem Montmorency-sarj.
Erényes. Szigorú. S mert van meleg szobája
csikorgó fagyban is, számíthatnak reája
a rend nagy pártja és a józan emberek;
de gyűlöli az észt s a szerelmeseket.
Alamizsnálkodik, telik az uzsorából;
így szól a nemzetek jogáról, haladásról
s szabadságról: - Ugyan! Csak az kellene még! -
Sancho Panza reá hagyta paraszt-eszét,
tőle Cervantes a kórházban meggebedhet;
csodálja Boileau-t, szolgálókat ölelget,
és kikel, miután csillapitá hevét,
hogy a ponyvaregény erkölcstelen szemét.
Vasárnap misét el nem mulasztaná, hol
ott van hóna alatt Jézus képe, a jászol
a Dies illa és végül a Golgota.
- Magunk közt szólva, nem vagyok oly ostoba,
hogy higgyek - mondja. Csel csupán buzgó imája:
a köznép hinni fog, ha őt is hinni látja,
hasznos, ha elbutul az éhezők hada,
nagy szükség van ezért a Jó Istenre ma.
Csengetnek, ő belép és az egyháztanácsi
padban foglal helyet, pocakja óriási;
büszkeség tölti el, miközben térdre hull,
mert pórázán a nép s szárnya alatt az Úr.

 

Hugo regényei már életében is világszerte olvasottak voltak, és ahogy nemzedékről nemzedékre növekszik az olvasóközönség, egyre nagyobb példányszámokra van szükség belőlük. Romantikus kortársainak jó része irodalomtörténeti emlékké halványult. Sőt manapság már az egykor oly népszerű Hugo-drámákból is csak keveset szoktak játszani. De ahogy mit sem avul legszebb verseivel Hugo, a költő, úgy nem avul, sőt egyre népszerűbbé válik Hugo, a regényíró.

 
 

Főbb művei


A párizsi Notre-Dame és
A nyomorultak.
Az Hernani és a A király mulat című drámája nyomán Francesco Maria Piave szövegére komponálta Verdi az Ernani és a Rigoletto című operáit.

 

 

network.hu

 

Gondolatai

 

"A barátság nem más, mint testvéri viszony férfi és nő között. Két lélek közel jut egymáshoz, de nem olvad össze: akár két ujj egy kézen. Ez a barátság."

 

"A szívben tátongó űrt nem lehet egy dugóval elzárni."

 

 

"A végletes fájdalom, csakúgy, mint a végletes öröm, oly szertelen érzés, hogy nem tarthat sokáig. Az emberi szív nem élhet sokáig végletekben."

 

"...a könyv hideg, de biztos barát."

 

"Vannak emberek, akik nem tudnak szeretni úgy, hogy más irányba ne gyűlölködjenek."

 

"Ember! ne félj! tudja a titkot a természet és mosolyog."

 

"Az ostobaság csökkenését nevezzük haladásnak"

Szólj hozzá!

Címkék: versek megemlékezés irodakom

179 éve történt, meghalt Fazekas Mihály író, költő, botanikus, a Lúdas Matyi írója, a debreceni Füvészkert tervezője.

2008.02.23. 10:31 ZSÓKA

 network.hu

 

 

 

 

 Fazekas Mihály (Debrecen, 1766. január 6. – Debrecen, 1828. február 23.) költő,botanikus, a Lúdas Matyi írója, a debreceni Füvészkert tervezője.

 

 

 

Debrecenben született, apja jómódú "cívis": gyógykovács és állatorvos volt. Iskoláit szülővárosában kezdte meg; 1779-ben befejezte a gimnázium 6. osztályát. 1781. április 20-án a debreceni Kollégium hallgatói közé lépett; tanára volt P. Szathmáry István, Hatvani István, Varjas János és Sinai Miklós. Azonban valami mellőztetés miatt összezördült tanáraival, és 1782. április 16-án beállott a 84. lovasezredbe önkéntes közlegénynek. Tizennégy esztendeig katonáskodott, részt vett II. József, majd Ferenc császár törökországi és moldvai hadjárataiban, 1793-ban pedig a császári csapatokkal a francia köztársaság ellen vezényelték. A franciák ellen folytatott háború kellős közepén megundorodott az igazságtalan vérontástól, s 1796 végén főhadnagyi rangban kilépett a hadseregből. Hazatért szülővárosába, s ettől fogva élete végéig a tudománynak és az irodalomnak élt. Később nyugalomba lépett, és szülővárosába tért vissza, ahol a mezőgazdálkodásnak élt, és mint városi és kollégiumi pénztárnok hivatalnokoskodott. Családi életéről nagyon keveset tudunk; feleségül vette Weszprémi István, a hires debreceni orvos egyik leányát, aki gyermek nélkül nemsokára özvegyen hagyta, majd Fazekas egyik nővére társaságában lakott. Különösen szerette a botanikát, és emellett verselgetett is. Kertészkedett, füvészkedett, csillagászattal foglalkozott, részt vett a város közügyeiben, s baráti körével -s e körben Csokonaival - élénk szellemi életet teremtett Debrecenben. 1807-ben Diószegi Sámuellel közösen kiadta a magyar növénytani irodalom egyik legjelentősebb alkotását, a Magyar Füvészkönyvet, 1819-től pedig minden évben szerkesztett egy-egy kalendáriumot polgártársai okulására. Ezek voltak az első magyar naptárak, amelyekből kimaradtak a babonás jövendölések..

Nem volt hivatásos költő, a költészetet kulturált emberhez illő passziónak tartotta

Fazekas Mihály neve általában főművét, a Lúdas Matyit idézi fel az olvasók tudatában. Kétségtelen, hogy ezzel a nevezetes elbeszélő költeménnyel írta be nevét irodalomtörténetünkbe, és ez az a műve, amelyet az iskolába járt emberek ismerni szoktak. De Fazekas Mihály valójában több, mint a Lúdas Matyi költője. Annak a Debrecenben kivirágzó irodalmi kultúrának, amely a felvilágosodásból vezetett a romantika felé, Csokonai után ő a legjelentékenyebb alakja, és még a hazai tudománytörténetet sem lehet úgy elmondani, hogy kimaradjon belőle Fazekas Mihály, a botanika tudósa, a hazai növénytan tudományának egyik fontos előfutára. De ha történetesen nem ő írja a Lúdas Matyit, és Diószegi Sámuellal nem ő írja meg a Füvészkönyvet, nem nagyszámú versével mégis fontos alakja volna a XIX. század első negyede hazai költészetének, akit egyben-másban a romantika, majd Petőfi népiessége elindítójának is tekinthetünk

Élete vége felé csillagászati szakkönyvet is írt. Utolsó éveiben sokat betegeskedett, a katonaság okozta csúzos bántalmakhoz még makacs gyomorbaj is járult. Miután barátai sorra elhaltak mellőle, egyre visszavonultabban élt, s akár Csokonait, őt is a tüdőbaj vitte el, 62 éves korában. Gazdag és értékes költői életművet hagyott maga után. Költészetében a felvilágosodás, a haladás nagy eszméit szólaltatta meg, közvetlen egyszerűséggel, a nép nyelvén és hangján. Mint lírikus is korának nagy költői közé tartozik, elbeszélő költeménye, a Ludas Matyi pedig örökre halhatatlanná teszi nevét.

 

 

 

 network.hu

 

 

Művei:

 

 

Fazekas indította meg a Debreceni kalendáriumot, amelyet haláláig szerkesztett; itt közölte néhány versét, F. M. aláírással.

Orvosi füvész-könyv mint a magyar füvészkönyv praktikai része. Debrecen, 1813. – Neve ugyan nem fordul elő a címlapon, azonban, hogy neki is része volt benne, nem kétséges, mert ez kitűnik az előző mű előszavából. E két munka megalkotta a magyar botanika nomenklaturáját, fölhasználva a népies elnevezéseket, és ha szükséges volt, alkotott ugyan új neveket, de mindig népies gyökökből vagy népies észjárásból és a növény tulajdonságaiból merítve.

 

 

Ludas Matyi, egy eredeti magyar rege négy levonásban. Mi ezen Ludasnak az ára? Ő biz az apja Lelkének sem alább hármát, egy kurta forintnál. – A első kiadás 1815-ben jelent meg Bécsben, a szerző tudta nélkül. Fazekas 1815. november 15-én levelet küldött a kiadónak, amelyben tudatta, hogy a Ludas Matyit még 1804-ben írta ugyan, de miután az 1805-ben Kazinczy tetszését nem nyerte el, nem szánta kiadásra. Ekkor újra átdolgozta, és 2., javított kiadásként jelent meg 1817 júniusában, F. M. kezdőbetűkkel a címlapon, 8 rét egy íves füzetben négy fametszettel, rajzolt borítékkal és 36 koronáért árulták. Minden ebből bejövendő pénzt, mint a mellé ragasztott híradás tudtul adta, a kiadó a szombathelyi és körmendi tűzkárosultak segélyezésére fordította. A 3. kiadás 1831-ben Budán jelent meg. Ezután sok kiadást ért, és a ponyvára kerülve eljutott a nép közé.

Fazekas Mihály versei. Összegyűjtötte Lovász Imre. Pest, 1836.

 

Fazekas Mihály írta az evangélikus reformátusok énekeskönyvében a 127. éneket. Versei közül még életében megjelent egy a Hébében (1825.), és halála után Ináncsi Pap Gábor többet közölt a Koszorúban (1830.); ismeretlen verseit kiadta Mátray Lajos,

 

Fazekas élete és munkáiban (Debrecen, 1888.), aki több idegen költeményt is neki tulajdonított.

 

Gerzsonhoz 1826. ápr. 22. a Figyelőben (V. 1878.).

 

 

 

 

A tavaszhoz

Már a gyenge kökörcs fel-felemelgeti
A nyálkás avarok leple alól fejét
És pelyhes koszorúját
Lassanként nyitogatja ki.

 

Jer, lágy szél, jer! öleld és nyalogasd körűl
A felkölt gyereket, jer, nehogy a fogas
Fény megverje szemével
Vonj enyhébb levegőt reá.

 

Már sok kis madarak messze kerűlgetik
A füstös levegőt, melyben az emberek
Szomszédsága miatt nem
Legbátrabb telelés vala.

 

A kedves szabadért megvetik a gyanús
Kézzel szórt eledelt, melynek alá fogó
Lépet rejte az álnok
Embernek ravaszabb fia.

 

 

 

network.hu

 

 

 

 

Itt vagy hát már óh kezdetnek
Legfelségesb példája,
A felserdült természetnek
Nagy pompájú mátkája!
Jer, tiszteljük szűz keblébe
Hol kis zefir puha szele leng
S a rábámult csendességbe
Egy andalgó fülemile zeng.
Itt, hol még egy bódúló is
Egy percet meghiggadna,
Egy országot feldúló is
Lágy érzéssel borzadna,
Itt érezzük, hív pajtások,
A szent erkölcs nemes erejét,
Hadd kapkodják másutt mások
A képzelt jó buja kebelét.
Jertek, hívek, s a gunnyasztó
Hajnal lassú lángjánál
Áldozzunk a szívforrasztó
Egyesség oltáránál,
A titkok szent egyházának
Igy ballagjunk falai körül,
Míg a kétség árnyékának
Bóldog lelkünk felibe nem ül.
Addig a szép természetben
Hordjuk tisztán szívünket,
Még itt egy ily víg életben
Kezdjük dicsősségünket,
Hadd búzgassa mindég vérünk
Jó erkölccsel tele szeretet,
Úgy mindent oly vígan érünk,
Amint értünk ma kikeletet.

 

  network.hu

 

 

 

  A csermelyhez

 

 

 

Hová kis víz olyan sebessen,
Hová sietsz olyan szivessen?
A virágok, kik rád hajolnak,
S mintegy csókjaidér bókolnak,
Nem tartóztatnak egy cseppet is,
Sőt még kerülgeted őket is.
Apró cseppek! csillapodjatok,
Szörnyűség az, amint omlatok,
Vagy tán ti is felhevültetek,
S velem egyformákká lettetek?
Mégis, hogy egymást felleljétek,
Nem szükség, hogy így kergessétek,
Ha ama kis malmot éritek,
Ott egymást majd ölelhetitek,
Mátkátokat ott csókoljátok,
S a zubogón úgy bocsássátok,
Amelyen midőn lerepűlnek,
Sok apró ködöcskéket szűlnek.
Óh, ha ti is így kivánkoztok,
Tudom, hogy engem sem átkoztok,
Kinek a legforróbb szerelem
Egészen megfőzé kebelem.
Óh, miket bíznék én reátok,
De már elöllem elfutátok,
Ti egymást hancúzva űzitek,
S panaszimat nem is értitek.
Könnycseppjeim, kiket még lelek,
Menjetek el hát ti ővelek,
Majd a malomnál megálljatok,
Kerekére le ne fussatok,
Ott várjátok meg kedvesemet,
Ki öli s éleszti szivemet.
S ha vizet merít korsójába:
Fussatok bele hamarjába,
S ha inni felviszen szájára:
Csepegjetek szép ajakára.
Onnan lejjebb-lejjebb menjetek
S titkai közt enyelegjetek,
S míg nyájason csiklándozzátok,
Szivébe ezeket sugjátok,
Hogy egy bájoló tekintete
Minden nyúgodalmam elvette,
S megfosztott legfőbb vagyonomtól
Elszakasztván szabadságomtól.
Mondjátok, hogy e nagy kincsemet
Se kérem vissza, csak engemet
Tartson hivének annál fogva,
S nézzen egyszer rám mosolyogva.

 

 

 

network.hu

 

 

Exsurge cor meum

 

 

 

 

Szívem, emelkedjél
Míg ügyed ártatlan,
Légy tántoríthatatlan;
A rossz szerencsének
S rendetlenségének
Pálmát ne engedjél,
Szívem, emelkedjél.

 

Ne szünj reményleni,
Szélvész után mindég
Kellemetesebb az ég;
Majd ha jól kiderűl,
S a bús tenger leűl,
Szép lesz rajta menni,
Ne szünj reményleni.

 

Csak dühösködjetek,
Menyköves fellegek,
Szórjatok lángot, egek,
Mindég nem tartatok,
Majd más csillagzatok
Lenyomják mérgetek,
Csak dühösködjetek.

 

Reménylek, míg élek,
A nagy lélek nem fél,
Akármint fújjon a szél.
A hab ha rám dűl is,
Hajóm elmerül is:
Úszva is reménylek,
Reménylek, míg élek.

 

Szívem, békével élj,
Mert ha nem tántorog,
Reménységem győzni fog;
Amit sok átkozott
Esztendő nem hozott,
Megád egy perc, ne félj;
Szívem, békével élj!

 

 

 

network.hu

 

 

 

Aggodalom

 

Virágzásom idejében
Akármerre kerültem,
A természet nagy kertjében
Minden nyitott körűltem;
Minden újult, éledett,
Minden örvendeztetett.

 

Héj de már hogy meghervadtam,
Ha lehajtom fejemet,
Azt súgja a főld alattam,
Hogy maholnap eltemet.
Sorsom így ha képzelem,
Elgyalít a félelem.

 

De ha nézem a temérdek
Csillagokkal tölt eget
És tanácsot tőlle kérdek;
Ő magához integet,
Hol kinyílva tölthetem
Újra munkás életem.

 

Lelkem azt örülve látja
És repülne hirtelen;
Csak az fáj, hogy test barátja
Tőlle válni kénytelen;
Ő a világi sok bajt
Únva nyúgalmat óhajt.

 

 

 

Végbúcsú

 

 

 

Elunván már várakozni
A világ jobbúlásán,
S haszontalan gondolkozni
A szív titkos forgásán,
Szegény testem bár nem ohajt
Jó lelkétől elesni,
De ez őrá keveset hajt,
S jobb hazát megy keresni.
Barátim! kik türhetétek,
Elnézvén sok hibámat,
És édessé tehetétek
Sok keserű órámat,
Én a kétség nagy kárpitját
Ímé már elérhettem,
Mellynek eddig titkos nyitját
Ésszel fel nem érhettem,
Már ajtaja felén vagyok,
Már küszöbén lépek bé,
S íme mindent idehagyok,
Csak titeket veszlek bé.

 

 

 

 

network.hu

 

 

A tavaszhoz estendén

Levelei Debrecenből Kazinczy Ferenczhez, 1805. aug. 20. (Kazinczy Levelezése III.), Kerekes Ferenchez 1815. nov. 24. (Delejtű 1859. 286. l.), Fodor

Csillag óra, melyből a ki a jelesebb álló csillagokat esmeri, az esztendőnek minden tiszta éjjelén és annak minden részeiben, megtudhatja, hány óra és fertály légyen. Debrecen, 1826.

Magyar füvészkönyv, mely a két magyar hazában találtatható növényeknek megismerésére vezet, a Linné alkotmánya szerént. Debrecen, 1807. Két rész., Diószegi Sámuellel dolgozta ki.

Szólj hozzá!

Címkék: fazekas versek életrajz

Az adakozó fa

2008.02.22. 21:17 ZSÓKA

 

network.hu

 

 

 

 AZ ADAKOZÓ FA



Volt egyszer egy réges-régi, fenséges fa, a melynek ágai szinte az eget súrolták. Amikor virágba borúlt, különféle színű, alakú és nagyságú pillangók egész serege táncolta körül, amikor pedig gyümölcsöt hozott, messze földről felkeresték a madarak .Ágai kitárt karokkal üdvözölték a szelet, és aki csak látta, elámult fenséges szépségén.
És volt egy kisfiú is, aki mindennap ott játszadozott a fa alatt, míg nem az ősöreg fa valósággal beleszeretett a gyermekbe.

Megesik ez a nagyokkal ,az idősebbekkel: ha nem telnek el önnön nagyságuk tudatával, gyakorta beleszeretnek a kisebbekbe, a fiatalokba .A fát pedig nem tette vakká önnön nagysága(hiszen ez csak az emberi lényekre jellemző),így hát szerelem gyúlt benne a kisfiú iránt.
Az ego mindig a nálánál nagyobb dolgokba igyekszik beleszeretni, mindig az önmagánál nagyobb dolgokhoz akar kötődni .A szeretetben azonban nem létezik kicsi és nagy - a szeretet mindenkit magához ölel, aki közel engedi.

Tehát a fa nagyon megszerette ezt a kisfiút, aki nap mint nap ott játszott a közelében. A fa ágai magasra nyúltak, de ő a föld felé hajlította őket hogy a fiú leszakajthassa virágait és gyümölcseit.
A szeretet mindig kész meghajolni - az ego sosem hajlandó erre. Ha megközelítjük az egót, az még magasabbra nyújtózik, és megmerevedik, hogy ne érinthessük meg, hiszen akit bárki megérinthet, azt kicsinek tartjuk, aki pedig érinthetetlen, aki a hatalom trónján ül, azt nagynak és fenségesnek hisszük.
A gyermek újra és újra eljött, hogy a fa árnyékában játszadozzon ,az pedig meghajtotta előtte ágait .Amikor a fiú leszakajtotta virágait, a fa végtelenül boldog volt, és egész lényét a szeretet öröme árasztotta el.

A szeretet boldog, ha adhat - az ego azonban csak akkor boldog, ha elvehet valamit.
A kisfiú pedig egyre csak növekedett. Néha szundított pár órát a fa ölében, néha evett gyümölcseiből, néha pedig virágaiból font koronával a fején azt játszotta, hogy ő az erdő királya.
A szeretet virágai királlyá teszik az embert - az ego tövisei azonban szerencsétlenné és nyomorulttá változtatják. A fát örömmel töltötte el, amikor látta a koronát viselő, boldogan táncoló gyermeket. Ágai szeretettel eltelve bólogattak felé, és dalra fakadtak a lágy szellőben.

Ahogy a fiú még nagyobbra nőtt, egyre gyakrabban mászott fel a fára, hogy hintázhasson az ágain, és a fa boldog volt, amikor kis társa megpihent karjaiban. A szeretet boldog, ha kényelmet nyújthat valaki számára - az ego azonban csak akkor boldog, ha megfoszthat másokat a kényelemtől.
Az idő múlásával azonban a fiú vállára lassan ránehezedett a kötelességek terhe.
Megjelent benne a becsvágy, helyt kellett állnia az iskolában, és barátokat kellet szereznie, így hát egyre ritkábban látogatta meg a fát.
Az azonban mindig izgatottan várta kis barátját, és így szólt hozzá lelke legmélyéről:
- Gyere, gyere el hozzám, várok rád.
A szeretet mindig izgatottan vár a szeretett személyre.

A szeretet mindig várakozik A fa szomorú volt, hogy barátja nem látogatja meg őt - a szeretet csakis egyféle szomorúságot ismer: azt, amely abból fakad, ha nem oszthatja meg magát a szeretett lénnyel, ha nem képes odaadni magát annak, akit szeret.
A szeretet boldog, ha mindenét megoszthatja másokkal: és akkor a legboldogabb, ha teljes mértékben átadhatja magát másoknak.

Ahogy a fiú egyre idősebb lett, úgy váltak egyre ritkábbá a látogatásai. Ahogy az ember egyre nagyobbra nő a becsvágy világában, úgy marad egyre kevesebb ideje a szeretetre.
A fiúban pedig már felébredt a becsvágy, és foglyul ejtették őt a világi foglalatosságok,
így már szinte nem is emlékezett öreg barátjára.

Egy nap aztán, amikor a fiú a közelében haladt el, a fa megszólította őt:
- Figyelj rám!- szállt hangja a levegőben. - Hallj meg engem!
Én folyton csak rád várok, de hiába, nem jössz. Pedig én mindennap várlak...

- Ugyan miért jöjjek el hozzád? - kérdezte a fiú. - Mit adhatnál te nekem? Nekem pénzt kell keresnem!
Hiszen az ego mindig azt kérdi: "Mit adhatnál te nekem? Ha van valami értékes dolgod a számomra, eljövök hozzád; ha nincs ,semmi értelme a dolognak.

"Az egónak mindig van valamilyen célja, valamilyen motivációja. A szeretetnek nincsen célja, nem akar elérni semmit: a szeretet jutalma maga a szeretet.

A fa megdöbbenve válaszólt:
- Hát csak akkor jössz el hozzám, ha adok érte cserébe valamit? Akkor neked adom mindenemet.
A szeretet semmit sem tagad meg.
Az ego mindent meg akar tartani magának, a szeretet mindig feltétel nélkül ad.
- De nekem nincsen pénzem - folytatta a fa .-A pénz emberi találmány.
Mi, fák, nem ismerjük ezt a betegséget, és boldogok vagyunk. Virágok nyílnak, gyümölcsök nőnek rajtunk.
Hűs árnyat kínálunk az erre haladóknak ,táncolunk a szélben, és gyönyörű dalokat zengünk. Ágainkon ártatlan, csiripelő madarak ugrálnak, mert nekünk nincsen pénzünk.
Ha valaha is megérintene bennünket a pénz kórsága, azon nyomban éppoly boldogtalanná és szerencsétlenné válnánk, mint ti, emberi lények, akik a templomaitokban ülve hallgatjátok a szentbeszédeket arról, hogyan nyerhetnétek el a békét, hogyan lelhetnétek fel a szeretetet.
Nem, nekünk nincsen pénzünk.

- Akkor minek is jöjjek el hozzád? - kérdezte újra a fiú .- Az én utam arra vezet, amerre a pénz van. Nekem pénzre van szükségem.
Az egónak pénzre van szüksége, mert a pénz hatalom, és az ego mindig hatalomra vágyik.

A fa mélyen elgondolkodott, aztán így szólt:
- Hát, ha pénzre van szükséged, szedd le a gyümölcseimet. Ha eladod őket a piacon, megszerezheted azt a pénzt.
A fiú ettől rögtön jobb kedvre derült.
Felmászott a fára, és minden gyümölcsét leszedte, még az éretleneket is. Erőszakosan leszakította a fa gyümölcseit, miközben sorra törte le a kisebb ágakat. Levelek hullottak a földre kíméletlen munkája során, a fát azonban újra öröm és boldogság töltötte el.

A szeretet még akkor is boldog, ha a szeretett lény fájdalmat okoz neki, az egót azonban az sem tölti el boldogsággal, ha megkapja, amire vágyik - az ego csak a boldogtalanságot ismeri.
A fiú még csak vissza sem nézett, hogy köszönetet mondjon, ám a fa szinte észre sem vette a dolgot. Számára elég köszönet volt, hogy a fiú elfogadta a felajánlott szeretetet, és leszedte gyümölcseit, hogy eladhassa őket a piacon.

A fiú ezután sokáig nem is nézett a fa felé. Most már volt pénze, és minden idejét lefoglalta az, hogy a pénz még több pénzt fialjon számára, ezért teljesen megfeledkezett öreg barátjáról.
Az évek csak múltak, a fa pedig szomorú volt, és csak arra vágyott, hogy a fiú újból visszatérjen hozzá.
Úgy sóvárgott a fiú után, a hogy a tejtől duzzadó keblű anya sóvárog elveszett gyermeke után. Az anya ilyenkor egész lényével vágyódik gyermeke után, vágyik a jelenlétére, hogy az könnyítsen terhén.
Így sírt hát némán a fa a fiú után, és fájdalom töltötte be lényét.

Aztán hosszú évek múltán az immár férfivá lett fiú újra ellátogatott a fához.
- Gyere, ölelj meg-kérte őt a fa.

- Ne beszélj bolondságokat-felelte a férfi .- Az csak amolyan gyerekes dolog volt.
Az ego mindig ostobaságnak, gyerekes fantáziálásnak tartja a szeretetet.
A fa azonban tovább hívogatta:
- Gyere hintázz az ágaimon. Táncolj velem!

- Elég legyen már ebből a haszontalan fecsegésből! - pirított rá a férfi. - Nincs nekem erre szükségem-nekem most egy új házra van szükségem. Vajon tudsz nekem ebben segíteni?

- Hogyan tudnék? - kiáltott fel a fa .- Hiszen láthatod, hogy nekem nincsen házam.
Csak az emberi lények élnek házakban ,a világon senki más nem követi példájukat. És látjátok, hogyan élnek ezek az emberi lények?
Minél nagyobb házakban laknak, annál kisebbé válnak ők maguk.

- Mi nem építünk házakat magunknak - folytatta a fa.
- De ha akarod, levághatod az ágaimat, hogy házat építs belőlük magadnak.

A férfi habozás nélkül elszaladt egy fejszéért, majd visszatért, és egyenként levágta a fa összes ágát. A fa lemeztelenítve állt ott: valójában már nem is volt igazi fa, csupán egy kopasz fatörzs.
Mégis boldog volt. A szeretet adakozó, a szeretet mindig kész arra, hogy mindenét megossza másokkal.

A férfi távozott, még csak vissza sem pillantva a fára, és felépitette a házát.
És újra napok és évek teltek el, a csupasz fatörzs pedig csak várt és várt. Szerette volna magához hívni barátját, de nem voltak ágai, nem voltak levelei, amelyek közvetíthették volna a hangját.
A szél továbbra is fújt, de már nem repítette messzire az éneket.

Lelke azonban egyre zengte a hívást: "Gyere el hozzám, kedvesem. Gyere, várok rád."

Hosszú évek teltek el, és a férfiből öregember lett, mígnem egy nap, amikor útja a fa mellett vezetett el, egy percre megpihent, hátát a csupasz fatörzsnek vetve.

- Mit tehetek érted kedvesem? - kérdezte a fa. Hosszú ideje nem jártál már felém...
- Hogy mit tehetsz értem? - kérdezte az öregember .- Távoli földekre akarok utazni, hogy még több pénzt keressek. Ehhez pedig hajóra van szükségem.

- Vágd ki a törzsem, és építs hajót belőle-felelte boldogan a fa. Boldoggá tesz, ha én lehetek a hajód, amely messzi földekre visz téged, hogy pénzt kereshess. De kérlek, vigyázz magadra, és térj vissza hamar. Én mindig várni fogok rád.

A férfi erre fűrészt ragadott, kivágta a fa törzsét, hajót épített belőle, és tengerre szállt.
A fából már csak egy kis tönk maradt, de ez a tönk továbbra is csak vár és vár - várja, hogy visszatérjen az, akit szeret.
De hiába vár, hiszen már semmit se tud felajánlani a férfinak, így az talán soha többé nem tér vissza hozzá. Az ego mindig csak oda tér vissza, ahol további nyereséget remélhet.

Egy éjjel e mellet a fatönk mellett hallani lehetett a suttogást:
-A barátom még mindig nem tért vissza, és én úgy aggódom érte! Hiszen az is lehet ,hogy a tengerbe veszett, vagy eltűnt valahol azokon a távoli földeken. Talán már nincs is életben...Ó, bárcsak hallanék felőle!
Az életem már a vége felé közeledik, és már az is boldoggá tenne, ha tudnám, hogy jól megy a sora. Akkor boldogan halnék meg.
De már akkor se jönne el hozzám, ha képes lennék magamhoz szólítani - már semmit sem adhatok neki, és ő csak a birtoklás nyelvét érti meg.
Az EGO csak a birtoklás nyelvét érti - a SZERETET pedig mindig az adakozás nyelvén szól.

 

 

network.hu

Szólj hozzá!

Címkék: ezoterikus mese gondolatok

“Pacsírtaszót hallok megint”

2008.02.21. 20:43 ZSÓKA

 

network.hu

 

 


Pacsírtaszót hallok megint”

 

Igazi tavaszhirdető, mert csakugyan az első költözködő madár, mely itt-ott néha már február közepén feltünik, általában pedig, az országos középnap szerint: márcz. 2-3-án. Előfordul, hogy gyenge teleken vagy a délibb megyékben egyesek el sem távoznak tőlünk.

Nemsokára megérkezése után a kiengedő idő fényesebb, enyhébb napsugarai megdobogtatják sziveiket: pár után néznek. S ha ilyenkor sétálunk ki a mezőre, alig szabadulhatunk meg attól a hatástól, a mit a pacsirták gyakorolnak reánk. Mintha csak nagy templom volna a vidék, melyben száz és száz zsoltár hálátadó imaként száll a magasba, a természet urához, hogy megengedte érnünk az új munkaévet, éltető reményeivel:

 

"Dicső, dicső, dicső
Kikelet, kikelet!
Kivirít, kivirít
A virág mind."

 

A pacsirta így imádkozik. Nemcsak énekét küldi a magasba, maga s felemelkedik szózatával a végtelen levegőég kékjébe, még csak egy pont - azután eltünik a felhők hazájában, "jubiláló" dalával betöltve a környéket akkor is, mikor már nem látjuk. A szántóvető pedig elhallgatja kedves madarának gyönyörű hangjait, könnyebben esik neki a fárasztó munka, tudva, hogy az a kis dalos is "szánt" - így mondja felemelkedését - s azért repül tán az ég felé, hogy közelebb legyen Urához s az jobban meghallja dicsőítő szavát. Valósággal zeng a határ a pacsirtadaltól, ettől a szivetrázó zenétől: érezzük a jövőt, a remény fellobbanását, az új élet üdeségét. Nemcsak a fenséges hegyvidéknek, a susogó erdőknek: a sík földnek is meg van a maga költészete, szárnyas költője.

 

network.hu

 

Petőfi Sándor:
Pacsírtaszót hallok megint



Pacsírtaszót hallok megint!
Egészen elfeledtem már.
Dalolj, tavasznak hírmondója te,
Dalolj, te kedves kis madár.


Oh istenem, mi jólesik
A harci zaj után e dal,
Mikéntha bérci hűs patak füröszt
Égő sebet hullámival.



Daloldj, dalolj, kedves madár,
Eszembe hozzák e dalok,
Hogy nemcsak gyilkos eszköz, katona,
Egyszersmind költő is vagyok.



Eszembe jut dalodrul a
Költészet és a szerelem,
Az a sok jó, mit e két istennő
Tett és még tenni fog velem.


Emlékezet s remény, ez a
Két rózsafa ismét virít
Dalodra, és lehajtja mámoros
Lelkem fölé szép lombjait,



És álmodom, és álmaim
Oly kedvesek, oly édesek...
Terólad álmodom, hív angyalom,
Kit olyan híven szeretek,



Ki lelkem üdvessége vagy,
Kit istentől azért nyerék,
Hogy megmutassa, hogy nem odafönn,
De lenn a földön van az ég.



Dalolj, pacsírta, hangjaid
Kikeltik a virágokat;
Szivem mily puszta volt és benne már
Milyen sok szép virág fakad.

Betlen, 1849. március 8.

 

 

Reményik Sándor:


Pacsirta



A rét felett
Trillázva lebegett.
Emelkedett.
Alatta zöldesbarna folt:
Az erdő elveszett.
Dalolt, dalolt.
Úgy pazarolta magából a dalt,
Hogy mámorába szinte belehalt.
És mégis olyan üdén, könnyedén
Fakadt a dal belőle, mint a lomb
Nyírfatündérek karcsú ághegyén.



Lassan, nehezen, mint komor kolomp
Kondult a szívem - és eszméltem én:
Ez hát a dal, ez hát a költemény!
Ez a csattogó, büszke szárnyverés,
Ez a szárnyaló, friss emelkedés,
Ez a szent mámor, mely nem ismer gátat,
S hirdeti magát a széles világnak,
E könnyű lélek, mely lebeg, lebeg
Zöld-arany zománcos erdők felett.
És akkor egyszerre belém nyilalt:
Költő vagyok, - s még nem daloltam dalt!
Sosem fakadt a lelkem könnyedén,
Mint rügy a nyírfatündérek kezén.
Csak puszta kézzel földet hasogattam,
Csak szobrot véstem, sírkövet faragtam,
S mikor a munkában elnehezedtem,
Fekete fenyők közé menekedtem,
Titkok kapuján, mint harkály kopogtam, -
Azután ismét vonatként robogtam,
Örvények szája felett szédelegtem,
Mindent csináltam, - csak nem énekeltem.



Nem szálló darvak, - emelődaruk
Lendítették ki lelkemből a bút,
Az én világom a kohók világa,
Csákány csapása, pőröly zuhogása,
Gondolatok zenétlen muzsikája!
S most már hiába!
Hiába lebeg
A pici Mester a mező felett. -
A dalt, a könnyűt, a hivogatót,
A játszit, tündét, üdét, illanót
Nem tanulom már soha, soha meg!

1923 április


network.hu

Szólj hozzá!

Címkék: pacsírta versek tavasz

Márai Sándor író, újságíró halála 1989. február 21.

2008.02.21. 20:42 ZSÓKA

Kopciherci | 19:23 | olvasták: 5

 

 

 network.hu

 

 

 

Márai Sándor, eredeti nevén Grosschmid Sándor (Kassa, 1900. április 11. – San Diego, Kalifornia, 1989. február 21.) magyar író, újságíró

 

 

 

A századfordulón Kassán született. (Ma Szlovákia.) Apja Grosschmid Sándor ügyvéd, a kisebbségi magyarság sorsáról írt könyvet az első világháború után. Öccse, Radványi Géza, a későbbi neves filmrendező a Valahol Európában alkotója.Gimnáziumi tanulmányait Kassán és Eperjesen végezte, majd a fővárosba ment, és Török Gyula mellett dolgozott a Budapesti Naplónál. 1919-ben cikkei jelentek meg a Vörös Újságban, versei a kassai lapokban. 1919 októberében apja jóváhagyásával Bécsen át Berlinbe, majd Frankfurtba költözött, hogy egyetemi tanulmányokat folytasson. . Az 1920-as években hosszabb németországi tartózkodása idején németül írt. A Frankfurter Zeitung egyik legnevesebb munkatársának számitott. Végül az anyanyelvét választotta, a magyart. Az 1930-as években precíz és letisztult realista stílusa révén vált ismertté.

 

Franz Kafka első magyar fordítója, s az elsők között írt róla. Kapcsolatot tartott Füst Milánnal és Komlós Aladárral.

 

1923-ban feleségül vette Matzner Ilonát; Párizsba költöztek; innen is rendszeresen írt a német lapokba. 1925-ben megindult az Újság című napilap, leggyakrabban itt jelentek meg írásai; mint a lap párizsi levelezője küldte tudósításait, majd a polgári liberális szellemiség nagyhatású szószólója lett. 1927-ben lapjának megbízásából hosszabb közel-keleti útra indult, élményeiből született az Istenek nyomában című útirajz.

 

1928-ban hazaköltözött, Kosztolányi Dezső szomszédságában lakott a Mikó utcában. Első regénykísérlete Bécsben jelent meg (A mészáros, 1924), tartósan azonban csak a húszas évek végétől kezdett e műfajjal foglalkozni. Önvallomásainak tanúsága szerint a valóság és a fikció feloldása jelentette számára a legnagyobb nehézséget. Nagy hatást tett szemléletére Thomas Mann, akit még Németországból jól ismert, és Krúdy Gyula álomvilága.

 

Első igazán sikeres regényeiben a konvenciók elleni lázadás lehetőségeit és bukását ábrázolta, lélektani igénnyel. 1930-ban barátaival együtt az a terv foglalkoztatta, hogy a francia Marianne című népszerű lap példájára megindítják a Nyugat ellenfolyóiratát.

 

1933-ban lapja Berlinbe küldte; itt nyomon követte Hitler hatalomátvételét. Hitelesen és példás bátorsággal számolt be a nácizmus valóságáról; a Messiás a Sportpalastban az egyik legremekebb m. antifasiszta írás s egyben Hitler-paródia.

 

1934-ben megjelent élete fő művének, az Egy polgár vallomásainak 1. kötete; egyszeriben a m. próza élvonalába került, a legnevesebb kritikusok méltatták elismeréssel önéletírását; Illyés Puszták népe című szociográfiájával és Kassák Lajos Egy ember élete című regényével állították egy sorba.

 

Kosztolányi Dezső halála után Márai a Pesti Hírlap munkatársa lett, Vasárnapi krónikái (kötetben 1943) keresettek voltak. 1941-ben Kassa visszacsatolása után ellátogatott szülővárosába, tapasztalatairól “őrjáratában” számolt be; Kaland 1940 című darabjának sikere után Vojnits-díjat kapott.

 

1942-ben az MTA levelező, 1945-től rendes tagja. A. második világháború utolsó éveit visszavonultságban töltötte, jórészt irodalmi tevékenységének élt. Megállás nélkül írta Naplóját 1946. A főváros ostroma elől Leányfalura menekült.

 

1945-46-ban nagyobb nyugat-európai utat tett. Hazatérve adta ki Sértődöttek 1947-48 című regényét, harmadik kötetét azonban bezúzták.

 

Kritikus szemmel, mintegy kívülállóként nézte mind a Horthy-rendszert, mind a nemzeti oldalt, mind a kommunistákat; emiatt 1948-ban jobbnak látta elhagyni hazáját.1948-ban Svájcba utazott. 1950-ben Olaszországban, majd 1952-ben New Yorkban telepedett le; 1957-ben amerikai állampolgár lett. A nyugati magyar irodalom csoportosulásaiban nem vett részt. Idejének java részét megosztotta Európa és az USA között. Továbbra is magyarul írt, de a hidegháború végéig műveit nem adták ki. 1952 és 1967 között a Szabad Európa Rádió munkatársa.

 

1956-ban az októberi forradalom hírére Münchenbe ment, de ott már a szovjet bevonulásról értesült. 1968-tól Salernóban (Olaszország), 1979-től San Diegóban élt. Utolsó éveit teljes visszavonultságban töltötte. Felesége és fia halála után szegénységben, betegen élt, törődött egészsége miatt alig tudta ellátni magát. Egyre inkább elzárkózott a világ elől, míg végül 1989-ben San Diegóban önkezével vetett véget életének

 

 

network.hu

 

 

 1989-ben posztumusz visszaállították MTA tagságát, 1990-ben Kossuth-díjat kapott.

 

Márai elsősorban regényíróként ismert, ám jelentős novella-, vers- és tárcaírói munkássága is, sőt, írt néhány színdarabot is. A II. világháború alatt kezdett naplói szinte külön műfajt képeznek, tökéletes korrajzot mutatnak. Kéziratának teljes feldolgozása még mindig tart.

Röpirat a nemzetnevelés ügyében c. tanulmánya, mely először 1942-ben jelent meg, több mint fél évszázad után is aktuális gondolatokat közöl a kultúra hanyatlásáról, a tömegember manipulálhatóságáról. Ezért is volt tiltott író 1989-ig.Főműve a Garrenek családregénye, melynek első köteteit még itthon kezdte, 1930-tól, és a sorozatot életének utolsó éveiben fejezte be. A teljes ciklus először Torontóban jelent meg, 1988-ban. Kötetei: Zendülők; Féltékenyek; Az idegenek; Sértődöttek; Jelvény és jelentés; Utóhang.

 

A szocialista kultúrpolitika 1948-tól igyekezett elfeledtetni. Az 1980-as években megpróbálták visszacsalogatni, ám ő nem állt kötélnek, könyveinek kiadását sem engedélyezte. Halála után kezdték el munkáit (regények, novellák, napló) újra megjelentetni Magyarországon. 1990-ben, egy évvel halála után, posztumusz Kossuth-díjat kapott. Külföldön először Franciaországban fedezték fel újra az 1990-es évek elején. Rövid időn belül négy regénye jelent meg Párizsban. Ezt megelőzően, noha regényeit Nyugaton gyakran kiadták – a Vendégjáték Bolzanóban kivételével, mely német nyelvterületen nagy sikert aratott és sok kiadást megért – igazából nem figyeltek fel rá. Ma viszont olasz, német, spanyol, portugál és angol nyelvterületen, valamint számos kelet-európai nyelven hatalmas sikerrel jelennek meg elsősorban a franciák által felfedezett regények, de újabban mások is. A sors különös fintora, hogy a világon mindenütt több regény esetében a franciák által adott címet preferálták a kiadók a magyar eredeti helyett. Márai írói stílusát leginkább Thomas Mannéhoz és a nagy osztrák írók stílusához hasonlítják. Márai Sándort mára az őt megillető helyen, a XX. századi európai irodalom egyik kiemelkedő alakjaként tartják számon külföldön és hazájában egyaránt. Magyarországi elismertségének kialakításában meghatározó szerepet játszott műveinek nyugat-európai fogadtatása.

 

 

network.hu

 

Márai mozaik

 

 

 CSILLAG

 



Olyan messziről ért el hozzám a szemed,
Mint távoli csillagok fénye, melyek
Talán le is hulltak már az égről, mire szemem
Sugarukat felfogta.
Mire a fényévek elhozták hozzám szemed sugarát,
Már nem is én vagyok, akit látsz
S én úgy gondolok reád és nézlek életem peremén,
Mint fénylő valóságra.
Csillag,
Millió élet lehet benned és gyantás erdők,
Madár lehet benned és boldog, őszinte emberek.
Fényed a szemem éri,
De már tudom,
Hogy rég lehulltál a mocskos tejutak végtelenjén.


 

 

 Ajándék



"És mégis, ma is, így is,
örökké mennyit ad az élet!
Csendesen adja, két kézzel,
a reggelt és a délutánt,
az alkonyt és a csillagokat,
a fák fülledt illatát,
a folyó zöld hullámát,
egy emberi szempár visszfényét,
a magányt és a lármát!
Mennyit ad, milyen gazdag vagyok,
minden napszakban,
minden pillanatban!
Ajándék ez,
csodálatos ajándék.
A földig hajolok,
úgy köszönöm meg."

 

network.hu

 

Nincs emberi kapcsolat, mely megrendítőbb, mélyebb lenne, mint a barátság. A szerelmesek, igen, még a szülők és gyermekek kapcsolatában is mennyi az önzés és hiúság! Csak a barát nem önző; máskülönben nem barát. Nincs titkosabb és nemesebb ajándék az életben, mint a szűkszavú, megértő, türelmes és áldozatkész barátság. S nincs ritkább... A barátság szolgálat, erős és komoly szolgálat, a legnagyobb emberi próba és szerep.

 

 

"Az emberek semmire nem vágynak úgy, mint önzetlen barátságra. Reménytelenül vágynak erre"

 

network.hu

 

Az öregség

 

Látod, így jön majd az öregség, udvariasan. Mint a lictor, mikor a halálhírt viszi a patríciusnak, s bókol, amint átnyújtja a halálos iratot. Nem dráma az öregség, ne félj. Egy napon hírt kapsz, ennyi az egész. Felnézel, a munkából és az életből, szórakozottan, s aztán készségesen mondod: "Igen, igen. Meg kell öregedni. Egy pillanat még, valamit akartam... Mit is? Igen, élni. Tudom, most már késő. Mehetünk."

 

 

Arról, hogy a dolgokat meg kell várni

 

Megvárni, egy angyal és egy szent türelmével, amíg a dolgok - emberek, eszmék, helyzetek -, melyek hozzád tartoznak, eljutnak hozzád. Egyetlen lépést sem sietni feléjük, egyetlen mozulattal, szóval sem siettetni közeledtüket. Mert bizonyos emberek, eszmék, helyzetek, melyek életedhez, jellemedhez, világi és szellemi sorsodhoz tartoznak, állandóan útban vannak feléd. Könyvek. Férfiak. Nők. Barátságok. Megismerések, igazságok. Ez mind feléd tart, lassú hömpölygéssel, s találkoznotok kell egy napon. De te ne kapkodj, ne siettesd útjukat és közeledésüket. Ha nagyon sietsz feléjük, elkerülheted azt, ami fontos és személyesen a tiéd. Várj, nagy erővel, figyelmesen, egész sorsoddal és életeddel.

(Füveskönyv)

 



Arról, hogy a szívünkkel is kell élni



De egyszerre kell élni szívünkkel is, azzal a másik életütemmel, mely titkosabb, lep-lezettebb, nehezebben megismerhető, mint a világ áramlásának rendje. Akinek szíve, készséges ütemmel, nyolcvanat ver, ne akarjon maratoni versenyfutók módjára élni. Állandóan hallani kell testünk és jellemünk titkos morzejeleit, e finom és erélyes üzeneteket, melyek megszabják életed igaz mértékét. Kinek érzékeit eltompította a becsvágy, a szenvedély, nem hallja többé e hangokat. Az ilyen ember teste, lelke és a világ üteme ellen él; emberhez nem méltó módon él, tehát embertelenül bűnhődik.

Füveskönyv

 

network.hu

 

Arról, hogy a műveltséghez sok bátorság kell



Tudnod kell, hogy az emberek nem ok nélkül ragaszkodnak a középszerűhöz, a zavaroshoz és vajákoshoz, az illúziókhoz és a szobatiszta félismeretekhez, tehát a műveletlenséghez. Mert a műveltség annyi, mint az igazságnak - minden dolgok igaz ismeretének - feltárása és elviselése. S az igazat elviselni mindig nagyon nehéz. A műveltséghez, tehát a valóság és igazság megismeréséhez, rendkívüli bátorság kell. Az ember egész szívével, sorsával, lényével ismeri meg az igazságot. Az ember csak életre-halálra lehet művelt. Az emberek mindig készségesebben nyugodnak bele valamilyen kellemetlen igazság elkendőzött magyarázatába, tehát a műveletlenségbe, mint a nyers, egyszerű, tőmondatos igazságba, ami a műveltség. Az emberek titokban tudják, hogy minden, ami igaz és emberi, tehát valóságos, vérben, verejtékben és szenvedélyben fogan, de szívesebben pusmogják, lesütött szemmel, hogy a gyermekeket a gólya hozza. Ez így tetszetősebb és kényelmesebb. De a műveltséget nem a gólya hozza.

 


 

A szomorúságról




Ne kergesd el a szomorúságot. Oktalanul jön, talán öregszel ilyen pillanatokban, talán megértettél valamit, elbúcsúzol a szomorúság negyedórájában valamitől. S mégis: a szomorúság megszépíti az életet...

Először is: az örömök, melyek eltűnnek, talán nem is voltak igazi örömök. Emlékezz csak... Aztán: a szomorúság egy váratlan pillanatban leborítja csodálatos, ezüstszürke ködével szemed előtt a világot, s minden nemesebb lesz, a tárgyak is, emlékeid is. A szomorúság nagy erő. Messzebbről látsz mindent, mintha vándorlás közben csúcsra értél volna. A dolgok sejtelmesebbek, egyszerűbbek és igazabbak lesznek ebben a nemes ködben és gyöngyszín derengésben.

Egyszerre emberebbnek érzed magad. Mintha zenét hallanál dallam nélkül. A világ szomorú is. S milyen aljas, milyen triviális, milyen büfögő és kibírhatatlan lenne egy teljesen elégedett világ, milyen szomorú lenne a világ szomorúság nélkül!

 

 

network.hu



"Önmagunk megismerése a legnagyobb utazás, a legfélelmetesebb felfedezés, a legtanulságosabb találkozás."

 

 

"Szeretetet lehet adni és lehet kapni. Csak egyet nem lehet: szeretetet zsarolni."

 

 

network.hu

Szólj hozzá!

Címkék: idézetek márai versek

süti beállítások módosítása